Előnyére változik a korkedvezményes lehetőség

Csaknem 800 munkakört érint a korkedvezmény, többek között az olyan nehéz fizikai munkát igénylőt, mint az üvegfúvót, az olvasztárt, a kazántisztítót, a hűtőházi rakodót, a villamos-, vagy mozdonyvezetőt, de veszélyeztetettsége folytán a légiutas-kísérő is ugyanúgy a listán szerepel.

A kormány azonban ez év januárjától hatályos rendelkezése alapján a munkaadóknak pluszjárulékot kell fizetniük az ilyen alkalmazottak után, már amennyiben jogosulttá szeretnék tenni őket a korkedvezményre. A többletteher mértéke a társadalombiztosítási járulékon felül értendő, és annak további 13 százaléka. Ezt ebben az esztendőben még teljes egészében átvállalja a központi költségvetés, januártól azonban ennek a negyedét, 2009-től a felét, 2010-től a háromnegyedét, a következő évtől pedig a száz százalékát kell kifizetniük a cégeknek minden veszélyeztetett munkavállaló után. A kormány számításai szerint a pluszbefizetésekből már 2008-ban 4-5 milliárd forint bevétel várható.

A szociális és munkaügyi, valamint az igazságügyi és rendészeti tárca, továbbá a Pénzügyminisztérium nemrég elkészült rendelettervezete alapján a cégek a munkavédelmi hatóságtól kérhetnek járulékfizetési mentességet.

A rendelet november elsején lép életbe, a cégek innentől kezdve kérhetik a járulékfizetés alóli mentességüket. A vizsgálatokat követően hatvan napon belül dönt a hatóság, ám az engedmény nem végleges, amennyiben a munkakörülmények rosszabbodnak, visszavonhatják a menetességet - taglalja a Világgazdaság.