Elvándorolnak az iskolázott szakemberek Nógrád megyéből
A pénzügyi-gazdasági válság még tovább rontotta Nógrád megye munkaerő-piaci helyzetét, a válság miatt állástalanná váltak zöme azóta sem talált munkát és a pályakezdők álláskeresési ideje is hosszabbá vált; emiatt a fiatal, iskolázott szakemberek elvándorolnak a megyéből - fogalmazták meg a megye 2012. évét gazdasági szempontból elemző kiadványban.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal megyei igazgatósága, a megyei önkormányzat, a kereskedelmi és iparkamara, valamint a Nógrád Megyei Hírlap által megjelentetett "Top 50" úgy fogalmaz: a gazdasági kibocsátás, a foglalkoztatási és a munkanélküliségi ráta alapján Nógrád megye az ország egyik legkritikusabb térsége.
Ötször annyi volt tavaly az egy főre jutó GDP Budapesten, mint Nógrádban, és bár 1,3 százalékponttal csökkent, a 17,5 százalékos munkanélküliségi ráta a legmagasabb volt a megyék rangsorában.
A foglalkoztatottak számának mintegy 3 ezer fős bővülése kapcsán megjegyzik, hogy ez a munkaerőtöbblet nem az üzleti szférában helyezkedett el, hanem zömében közfoglalkoztatás keretében alkalmazták őket.
A Top 50 kitér arra is, hogy 2012-ben a vendéglátásban és az építőiparban volt a legalacsonyabb az átlagjövedelem Nógrádban (évente, fejenként 1 millió 25 ezer, illetve 1 millió 205 ezer forint), a legjobban pedig a vegyipari vállalkozások alkalmazottjai kerestek, náluk az összeg 2 millió 905 ezer forint.
Az elemzés arra is kitér, hogy a megyében működő 3557 társas vállalkozásból 112-ben rendelkeztek részesedéssel külföldi befektetők. A 30,3 milliárd forintnyi jegyzett tőke 31,5 százaléka volt a külföldi tőke, meghatározóan a gépiparban, a vegyiparban és a kohászatban.
Beszámolnak arról, hogy 2012-ben 17,2 milliárd forintot költöttek beruházásokra a gazdálkodók. Bár ez nyolc százalékkal több az előző évinél, és a növekedés mértéke a nemzetgazdasági átlagot is meghaladta, ez a fejlesztési volumen nem elégséges a megye gazdasági felzárkózásához.
Az ötven legjelentősebb nógrádi vállalkozás nettó árbevétele 193,7 milliárd forintot tett ki, ez a megyei összes nettó árbevétel 62,8 százaléka volt. A megyei exportot is csaknem teljes egészében ők bonyolították le (91,2 százalék).
Az állományi létszámban 4,5 százalékos növekedés jellemezte a kiemelt kört, míg a megye többi vállalkozása 13,8 százalékkal kevesebb alkalmazottal dolgozott, így már minden második munkavállaló a kiemelt ötven vállalkozás alkalmazottja volt.
Ötször annyi volt tavaly az egy főre jutó GDP Budapesten, mint Nógrádban, és bár 1,3 százalékponttal csökkent, a 17,5 százalékos munkanélküliségi ráta a legmagasabb volt a megyék rangsorában.
A foglalkoztatottak számának mintegy 3 ezer fős bővülése kapcsán megjegyzik, hogy ez a munkaerőtöbblet nem az üzleti szférában helyezkedett el, hanem zömében közfoglalkoztatás keretében alkalmazták őket.
A Top 50 kitér arra is, hogy 2012-ben a vendéglátásban és az építőiparban volt a legalacsonyabb az átlagjövedelem Nógrádban (évente, fejenként 1 millió 25 ezer, illetve 1 millió 205 ezer forint), a legjobban pedig a vegyipari vállalkozások alkalmazottjai kerestek, náluk az összeg 2 millió 905 ezer forint.
Az elemzés arra is kitér, hogy a megyében működő 3557 társas vállalkozásból 112-ben rendelkeztek részesedéssel külföldi befektetők. A 30,3 milliárd forintnyi jegyzett tőke 31,5 százaléka volt a külföldi tőke, meghatározóan a gépiparban, a vegyiparban és a kohászatban.
Beszámolnak arról, hogy 2012-ben 17,2 milliárd forintot költöttek beruházásokra a gazdálkodók. Bár ez nyolc százalékkal több az előző évinél, és a növekedés mértéke a nemzetgazdasági átlagot is meghaladta, ez a fejlesztési volumen nem elégséges a megye gazdasági felzárkózásához.
Az ötven legjelentősebb nógrádi vállalkozás nettó árbevétele 193,7 milliárd forintot tett ki, ez a megyei összes nettó árbevétel 62,8 százaléka volt. A megyei exportot is csaknem teljes egészében ők bonyolították le (91,2 százalék).
Az állományi létszámban 4,5 százalékos növekedés jellemezte a kiemelt kört, míg a megye többi vállalkozása 13,8 százalékkal kevesebb alkalmazottal dolgozott, így már minden második munkavállaló a kiemelt ötven vállalkozás alkalmazottja volt.
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.20Vida Ági a Kapcsolódás Napján Milyen mintákat hozunk gyerekkorunkból, és hogyan jelennek meg a felnőtt kapcsolatainkban? Vida Ági „Hogyan hatnak a gyermekkori kötődési mintáink a felnőttkori kapcsolatainkra?” című előadásával vár a Kapcsolódás Napja 2026. november 20-án, Budapesten, a SUGÁR Moziban.
Részletek
Jegyek


Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?