Erdőmérnöki diplomával lehet leggyorsabban állást találni

A 2010. tavaszi és a 2011. tavaszi kutatás a 2010. őszi felméréssel ellentétben nem telefonon, személyes megkereséssel folyt a kérdőíves vizsgálat, hanem online módon. A volt hallgatók körében zajlott tavaszi vizsgálatban kitértek például arra, hogy a diákok hány félév alatt jutottak el az abszolutóriumig, illetve, hogy ez után közvetlenül szerezték-e meg a diplomát vagy sem. Az adatokból kiderül, hogy a megkérdezettek csaknem negyven százaléka átvehette a diplomáját. A volt hallgatók csaknem 57 százaléka jó eredménnyel végezte el saját szakját, és majdnem 23 százalékuknak szerepel a diplomájában jeles osztályzat. A 2010-ben végzettek között a tanulmányaikat 2008-ban befejezőkhöz képest nyolc százalékponttal többen voltak azok, akik jeles eredménnyel rendelkező diplomát vehettek át. A javuló tendenciát a toborzók is értékelik, a felvételről döntő személyek ötöde ugyanis fontosnak tartja a diplomában szereplő osztályzatot - áll a berlini székhelyű Trendence Intézet felmérésében.

Mind az őszi, mind a tavaszi vizsgálatokban szó esett az alumni/öregdiák szervezetekről. A 2011. tavaszi felmérés szerint a volt hallgatók 56 százaléka tud arról, hogy léteznek ezek az egyesületek, és tíz százalékuk regisztrált is valamelyikbe. A szervezetek legtöbb tagja az Erdőmérnöki, a Bölcsészettudományi és a Közgazdaságtudományi Kar hallgatóiból kerül ki.

Az elhelyezkedési arányokat illetően a tanulmány szerint a végzés után gyorsan, egy hónapon belül talált munkát az erdőmérnöki és geoinformatikai diplomával rendelkező hallgatók 40-50 százaléka, a Közgazdaságtudományi Karról 31 százalék, a Természettudományi és Műszaki Karról, a Bölcsészettudományi Karról pedig 28 százalék állt munkába hasonló időtartam után. Az azonnali elhelyezkedésben a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar hallgatóinak volt több gondjuk. A dolgozók közül legtöbben beosztott diplomás státuszt töltenek be, és 50 százalékuk a közszférában tevékenykedik. A 2010-es országos DPR-kutatás alapján a leggyorsabb munkaerő-piaci integráció az orvos- és egészségtudomány területen végzettekre jellemző, ők átlagosan 2,4 hónap alatt helyezkedtek el, míg a természettudományi területen végzetteknek az államvizsgát követően átlagosan mintegy fél évre volt szükségük.

A társadalomtudományi, a pedagógus és agrárszakterületen a pályakezdők munkanélküli státuszban eltöltött időszaka több mint négy hónapig tartott. Derűre ad okot az eredmény, ha az európai diákok válaszai alapján készült statisztikákat vizsgáljuk: a 2006-os, legfrissebb nemzetközi adatok szerint Európában a végzettek átlagosan hat hónap alatt tudtak elhelyezkedni. A leggyorsabban a norvég és cseh friss diplomások álltak munkába, 81-84 százalékuk átlagosan három hónap alatt, míg ez a spanyol fiataloknak átlagosan csaknem egy évbe tellett. A magyar végzettek 71 százaléka három-négy hónapon belül szerezte meg első állását.

A közgazdászok keresnek a legjobban

A béreket tekintve az átlagos nettó fizetés a közgazdászok körében a legmagasabb (203 ezer forint), őket követik a természettudományi diplomával rendelkezők, illetve a művészeti vagy sport, és faipari mérnöki diplomások. A munkanélküliség leginkább a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, az Erdőmérnöki Kar, a Faipari Mérnöki Kar és a Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar volt hallgatóit sújtotta, viszont az innen kikerült hallgatók is csak alig tizede küzd problémával a munkahelykeresés kapcsán A 2010-es felmérésből kiderül, hogy a reál terület diplomásait vizsgálva a természettudományi végzettségűek jelentősen le vannak maradva a jövedelmet illetően. Míg az informatikusok (155 ezer forint) a teljes diplomás csoport átlaga felett keresnek, addig a természettudományi területen végzettek átlagjövedelme (116 ezer forint) mintegy 14 százalékkal alatta marad annak A havi nettó jövedelmeket nemek szerinti bontásban is megnézték. Az eredményekből az látszik, hogy az informatikai, a műszaki és a természettudományi területen végzettek közül a nők átlagosan 26 százalékkal kevesebbet keresnek, mint ugyanezen területeken a férfiak.

Tartalmas munkát találnak a NymE friss diplomásai

A végzettség megszerzése óta a volt hallgatók 70 százaléka nem volt munkanélküli. Legkevesebb időt a közgazdászok töltöttek munka nélkül, átlagosan 5,5 hónapot. Az aktív hallgatók 46 százaléka dolgozik jelenleg is: a közgazdász képzésben résztvevők hatvan százaléka, de a pedagógus, illetve a bölcsész képzésben részt vevők több mint ötven százalékának is van munkaviszonya. A dolgozó tanulók 64 százalékának jelenlegi munkaviszonya állandó jellegű és határozatlan idejű, 16 százalékának diákmunka, illetve gyakornoki munka, nyolc százalékának pedig alkalmi, időszakos jellegű a munkaviszonya. A tavalyi DPR-felmérés a legutolsó munkahellyel való elégedettséget is vizsgálta, melynek eredménye szerint a pályakezdők leginkább a munka tartalmi részével voltak megelégedve, melyeket a tárgyi körülmények követtek.

A 2010-es kutatás kompetenciaigényre vonatkozó kérdéséből kiderül, hogy a munkáltatók legfontosabbnak azt tartják, ha a friss diplomás vállalkozószellemű. Emellett lényeges szempont számukra az idegennyelvtudás, illetve az, hogy a pályakezdők megfelelő szakmai elméleti alapokkal rendelkezzenek. A Trendence Intézet felmérése szerint a HR szakemberek 68 százaléka ezzel szemben úgy véli, az elsődleges szempont a tanulmányok során szerzett szakmai gyakorlat, valamint hogy az egyetem befejezését követően azonnal hasznosítható tudása legyen a friss diplomásnak.