Európában nálunk az egyik legerősebb a munkahelyi diszkrimináció

A Kelly Globális Munkaerő Index - amely 28 országot érintő felmérésen alapul - adatai szerint a munkavállalók kétharmada gondolja, hogy álláskeresése folyamán már diszkriminálták. A leggyakoribb az életkor szerinti hátrányos megkülönböztetés.

A felmérés kimutatta, hogy minden második hazai munkavállalónak (a válaszadók 65 százalékának) az elmúlt 5 évben része volt valamilyen hátrányos megkülönböztetésben. A diszkriminációt elszenvedettek csupán kis része keresett jogorvoslatot és többnyire elégedetlen maradt a megoldást illetően.

Uniós szinten is diszkriminatívak vagyunk

Globális szinten a hátrányos megkülönböztetés elsősorban életkor szerinti (34 százalék), illetve nemi hovatartozástól függ (13 százalék), de érinti a korlátozott munkaképességűeket (3 százalék) és történhet faji hovatartozás alapján is (1 százalék).

A női válaszadók 68 százaléka vallotta: tapasztalt már előítéletet és hátrányos megkülönböztetést álláskeresése során, míg a férfi válaszadók esetén ez az arány kicsit kevesebb (60 százalék) volt.

A Magyarországon tapasztalat hátrányos megkülönböztetés gyakori előfordulása nemzetközi összehasonlításban is magas, a felmérésben részvett majdnem harminc ország közül hazánk a negyedik, míg az uniós 16 tagország listáján a második helyen szerepelünk.

Európában a munkahelyi hátrányos megkülönböztetés Svédországban, Magyarországon és Olaszországban a legmagasabb, míg az Egyesült Királyságban, Dániában és Luxemburgban a legalacsonyabb.

A cégeknek is árt a diszkrimináció

Az életkor szerinti diszkrimináció a 45 évnél idősebb munkavállalók esetén egyre gyakoribb, ebben az életkorban 55 százalékos az előfordulás aránya. A 24 év alattiak 45 százaléka ugyanakkor szintén tapasztalt már életkora miatti hátrányos megkülönböztetést.

Miközben szembe kell nézni a népesség öregedésével és néhány területen szakemberhiánnyal, jó néhány cég akadályokat emel a korosabb, de tapasztaltabb generáció képviselőinek alkalmazása elé - véli Jónás Anikó, a felmérést készítő Kelly Services Hungary Kft ügyvezető igazgatója. A szakember szerint azon szervezetek, melyek nem ismerik fel a probléma súlyát, jelentős károkat, valamint közvetett és közvetlen költségeket generálhatnak maguknak.

Az ilyen vállalatok megszenvedik a magas fluktuációt, a kiemelkedő hiányzási rátát, az alacsony munkamorált, valamint a romló hatékonyságot és nem utolsó sorban a cég rossz hírnevét. Emellett a polgári perek lehetőségét is kockáztatják a diszkrimináció-ellenes törvény megsértésével - sorolta végezetül a hátrányokat Jónás Anikó.


Menedzsment Fórum