"Exportcikké" válnak a magyar orvosok

Töretlen a magyar orvosképzés sikere külföldön a gazdasági válság ellenére is. Már 2008-ban is több mint háromszoros volt a túljelentkezés a Semmelweis Egyetem idegen nyelvű képzéseire, idén viszont az első 5 hónap alatt többen jelentkeztek, mint tavaly összesen. A híres magyar orvosképzés a nemzeti valutánk dollárral és euróval szembeni leértékelődése ellenére is egyre több fiatalt vonz hazánkba.

SOTE-diploma Mauritiustól a Seychelle-szigetekig

A Semmelweis Egyetemen múlt hétvégén rendezték meg a Külföldi Öregdiákok Találkozóját, ahol az intézmény orvos, fogorvos és gyógyszerész szakjain korábban végzett külföldi hallgatók gyűltek össze a képzés negyedszázados fennállása alkalmából.

Jelenleg 52 országból több mint 1800 külföldi diák tanul az egyetemen angol vagy német nyelven, olyan egzotikus országokból is, mint Mauritius vagy a Seychelle-szigetek. Ez azt jelenti, hogy az orvosképzésben a teljes hallgatói létszám közel felét külföldi hallgatók teszik ki.

Magyarországon elsőként a Semmelweis Egyetem indított idegen nyelvű orvosképzést 26 évvel ezelőtt, akkor 120 fővel. Azóta 1616 angol és 649 német nyelvű diplomát adott ki, és összesen nyolcezer hallgató vett részt a képzésben.

Az intézményben kiadott diplomának komoly presztízse van a világban, és az Európai Unió összes tagállamában korlátozás nélkül praktizálhatnak vele az uniós állampolgárok.

A tapasztalatok szerint az ide jelentkező fiatalok jelentős része az internet vagy a külföldi oktatási vásárok mellett ismerősei, barátai vagy rokonai ajánlására döntött Magyarország és a Semmelweis Egyetem mellett.

Egyre csábítóbbak az ajánlatok

A hazai egészségügyi bérek az európai uniós átlagnak mindössze az egyhatodát teszik ki, és nem sok remény van arra, hogy a közeljövőben az ágazatban jelentős keresetnövekedés történjen. A magyar helyzetre felfigyeltek több tagállamban is, ahová egyre csábítóbb ajánlatokkal várják a magyar orvosokat, akiktől már a nyelvtudást sem várják el.

Az ágazatban nemhogy emelkedtek,inkább csökkentek a keresetek alapját képező finanszírozási összegek – mondta a Magyar Orvosi Kamara (MOK) főtitkára lapunknak. Gyenes Géza rámutatott: tovább tetézi a gondokat az is, hogy az egészségügy specialitása az ügyeleti munka, amelynek megfelelő és törvényes díjazása egyelőre várat magára.

"Szinte tízesével írom az ajánlásokat a kollégák számára" – jegyezte meg a kamarai illetékes. Elmondása szerint a külföldi munkavállalásnak immár a nyelvtudás sem alapfeltétele. A főtitkár példaként Svédországot említette, ahol általában egy évig fizetik az ott letelepedni szándékozó orvosok nyelvtanulásának költségeit.

A MOK álláspontja szerint már az is ideális volna, ha a bérek az EU-s átlag 80 százalékát megközelítenék az elkövetkező 2-3 év alatt.

A fiatal férfiak mennek leginkább

Egy egészségportál által készített felmérés szerint tíz orvosból kilenc elégedetlen a szakmai és az anyagi megbecsülésével. Az elégedetlenség egyik legjobb fokmérője, hogy tavaly 23 százalékkal több doktor vállalt külföldön munkát, mint 2007-ben. A legnépszerűbb célország változatlanul Anglia, de felkerült a dobogóra Németország és Svédország is.

Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) adatai szerint tavaly összesen 730 orvos, 117 fogorvos, 53 gyógyszerész, 11 szülésznő és 153 ápoló kért külföldi munkavállaláshoz hatósági igazolást. Az összesítésből kiderült az is, hogy az orvosok körében főleg a 40 évnél fiatalabb férfiak a „legkelendőbbek”, a kérelmet benyújtók csaknem 75 százaléka tartozott ebbe a kategóriába.

Érdekes változás az elmúlt évekhez viszonyítva, hogy egyre több háziorvos enged a csábításnak – mondta el a számokat kommentálva az FN-nek Gyenes Géza. Míg korábban a kórházakban dolgozó szakorvosokat lehetett könnyebben idegen országba csábítani, addig mostanság a háziorvosok is mind nagyobb arányban érdeklődnek a külföldi lehetőségek után. Olyan doktorok is fontolóra veszik a távozást, akik itthon jól bejáratott, nagy létszámú praxissal rendelkeznek.