Ez fix: a minimum, amit elvár a kormány a cégektől

Az Országgyűlés tegnap elfogadta azt a törvénymódosítást, amelynek értelmében a cégeknek az év első két hónapjára sem kell megfizetniük az Alkotmánybíróság (AB) által február 28-ai hatállyal megsemmisített elvárt adót. Az egyéni vállalkozók is megszabadultak az alkotmányellenesnek ítéltetett adótól, holott a rájuk vonatkozó beadvánnyal kapcsolatban egyelőre nem döntött az AB. A pénzügyminiszter által jegyzett javaslat indoklása szerint ugyanis lényegében ugyanolyan - az AB által kifogásolt - elvek alapján szabályozták az egyéni vállalkozó elvárt adóját, mint a cégekét.

Azok a vállalkozók, illetve cégek, amelyek az idén már fizettek elvárt adót vagy arra előleget, ezt a pénzt visszakapják. Pontosabban: az APEH automatikusan javítja az ilyen befizetnivalót jelölő bevallásokat, és visszautalja a "felesleges" összeget, ha a bevallónak nincs más adótartozása vagy egyéb, adó módjára beszedendő köztartozása.

Azt egyelőre nem tudni, hogy ez hány vállalkozást érint. A szaktárca szerint körülbelül ötszázan vallottak be elvárt adót, de ennél kevesebben utaltak pénzt, jobbára a megszűnő és az átalakuló cégek. A kormány javaslatához beadott, fideszes honatyák által jegyzett módosító indítvány szerint a pénz kamatostul járna viszsza, ám ezt sem az Országgyűlés költségvetési, sem gazdasági bizottsága nem támogatta. Domonkos László, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője a javaslat bizottsági vitáján elmondta: január-februárra 4-5 milliárd forint folyt volna be a cégek elvárt adójából, így most elvileg ennyiről mond le a kabinet.

Az egész évre várt mintegy 60 milliárd forintos bevétel felét azonban beszedik majd, csupán egy újabb adónem formájában (másik felét a költségvetés tartalékából zárolják). A Népszabadság úgy tudja, szerint a cégekre és egyéni vállalkozókra egy fix összegű újabb adót vet majd ki 2007. július elsejétől a kormány. A szaktárca szóvivője által a múlt pénteken találgatásnak minősített információ szerint differenciálnák az új adótételt: a nagyobb vállalkozásokat vélhetőleg nagyobb adóval terhelnék. Ám csak abban az esetben, ha nem kellőképpen nyereségesek. A fix összeget ugyanis le lehetne majd vonni a jövedelemadóból, ám ezt értelemszerűen csak azok tehetnék meg, akiknek elég nagy nyereségük képződött ahhoz, hogy annak 10, illetve 16 százaléka (ez a jövedelemadó kulcsa) kitegye a szóban forgó összeget.

Az így befolyó összeg az év második felében a tervek szerint 30 milliárd forint lenne. Ennek befizetése - a 2005-ös eredmények alapján - legalább 160-170 ezer egyéni vállalkozót és 130-140 ezer céget érinthet: enynyien voltak ugyanis veszteségesek vagy zárták az évet nulla eredménnyel. Az új adó fizetésére azonban vélhetőleg ennél is többen lesznek kötelezettek, hiszen ide tartoznak majd a csak kis nyereséget elérő vállalkozások is.

Az ugyanakkor kérdéses maradhat, hogy az újfajta "elvárt adó" megfelel-e majd az alaptörvénynek. Az Alkotmánybíróság ugyanis épp azért kifogásolta a régit, mert az egy vélelmezett jövedelmet adóztatott volna meg az ellenbizonyítás lehetősége nélkül. Magyarán a kormány azzal a feltételezéssel élt, hogy a cégek és vállalkozások egy része jövedelemeltitkolással vagy fiktív költségek elszámolásával kozmetikázza nullára vagy negatív előjelűre eredményét, illetve fizetendő adóját. Arra azonban nem adott lehetőséget, hogy az, aki jogszerűen produkál veszteséget, bizonyíthassa az igazát. Voltaképp őket akarnák most is bevonni a közteherviselésbe, ám az általunk ismert tervek szerint ez azokra is vonatkozna, akik nem fiktív elszámolás, hanem jogszerű gazdálkodás, nagyobb beruházás miatt nem nyereségesek. A Népszabadság úgy tudja, a tervek között most sem szerepel ellenbizonyítási lehetőség. S ha valóban nem is lesz ilyen a szerdán a kormány, majd a hónap végén az Országgyűlés elé kerülő javaslatban, akkor könynyen megeshet, hogy ismét az Alkotmánybíróságon köt ki az adóelkerülő cégekre fazonírozott jogszabály.

Népszabadság