Felkészületlenül érik a krízisek a hazai cégeket

Összeomlott a számítástechnikai rendszer? Az újságok cégünk várható csődjéről cikkeznek? A szomszéd már az induló marketingkampány előtt ismeri az akciók részleteit? A konkurens cég vezetője egy konferencián pontosan beszámol a piacra még be sem vezetett termékünk gyengéiről? Ilyen krízisszituációkban a legfontosabb az, hogy határozottan, tudatosan és higgadtan reagáljon az egész szervezet.

Azok a cégek, amelyek pontosan szabályozzák az információkhoz való hozzáférést, az informatikai rendszerek és dokumentumok védelmét, sokkal ritkábban kerülnek bajba. A honi biztonsági kultúra fejletlenségére jellemző, hogy itthon főként azok a vállalatok fordítanak figyelmet a védelemre, amelyek egyszer már pórul jártak.

A szakember szerint a legfontosabb az, hogy a cégek felismerjék az őket fenyegető veszélyeket, és felvállalják a kockázatokat. Ez jelentheti azok megelőzését, válságtervek készítését vagy egyszerűen annak tudomásulvételét is, hogy a szerény bekövetkezési valószínűség vagy kárérték miatt a cég előre nem tesz semmit. Mindenütt szükség van azonban olyan irányelvekre, amelyek megszabják, hogy katasztrófa esetén kinek mi a dolga, s ki vezeti az elhárítást. Erre a feladatra nem feltétlenül a cég első számú vezetője a legalkalmasabb.

Válsághelyzetekben a szervezeti, emberi tényező kezelése döntő. Ha sikerül hiteles, bizalmat ébresztő személyt találni a válságkezeléshez, az nagyságrendekkel növeli a siker valószínűségét, állitják a Világgazdaság által megkérdezett szakértők.