Felmérések alapján szabályoznák a bevándorlást

A szervezet legújabb migrációs jelentése szerint 2006-ban újabb négymillióval nőtt az uniós tagállamaiban élő külföldiek létszáma, és ezzel arányuk elérte az összlakosság 12 százalékát. A bevándorlási hullámok természetesen továbbra is a nyugati államokat célozzák: Magyarországon és a többi kelet-közép-európai államban még mindig elenyésző a külföldiek aránya. Igaz, a legfejlettebb OECD-tagországok is nagy különbségeket mutatnak, hiszen az Egyesült Államokban erősen gyorsul, Ausztriában és Németországban viszont lassul a bevándorlás üteme.

A külföldiek általában számarányuknál nagyobb súllyal vannak jelen az alacsony képzettséget igénylő, rosszul fizetett munkakörökben: Luxemburgban például már minden második képzetlen munkás bevándorló, de Ausztriában, Németországban és az Egyesült Államokban is 25 százalék felett van ez a mutató. Ebből kifolyólag nem is meglepő, hogy a bevándorlók Ausztráliát kivéve minden OECD-országban 10-20 százalékkal kevesebb pénzt visznek haza a helyieknél.

Nem adnak mindenkinek esélyt a fejlett országok

A fejlett államok azonban egyre erősebben igyekeznek megszűrni a bevándorlókat. Miközben a magasan képzettekért tárt karokkal fogadják, sőt versengenek, a képzetleneket - már csak a várható beilleszkedési nehézségekre való hivatkozással is - elutasítják. Az OECD főtitkára, Angel Gurría szerint azonban ennek nem lesz jó vége, tekintve, hogy a vendéglátói ágazatban, az építőiparban és különböző szolgáltatások (takarítás, beteggondozás stb.) területén nagy szükség van a vendégmunkásokra. A fejlett világ - különösen Nyugat-Európa és Japán - lakossága az előrejelzések szerint jelentősen csökkeni fog, ezért hosszabb távon mindenképpen a bevándorlással kell kielégíteni a munkaerő-szükségletet.

Kérdés azonban, hogy vajon rövid távú vagy tartós munkavállalási engedélyeket adjanak-e ki a kormányok a külföldieknek. A rövid távú programok ugyanis hiába csökkentik a bevándorlás okozta társadalmi súrlódásokat, legfeljebb csak a mezőgazdasági szezonmunkások lehetne alkalmazni. Az alacsony képzettséget igénylő munkák többségénél viszont a dolgozók tartós foglalkoztatását sürgetnék a cégek, különben néhány havonta újabb embereket kell betanítaniuk. Ha a kormányok a rövid távú vendégmunkásprogramok mellett teszik le a voksukat, azzal az illegális alkalmazásra "bátorítják" a munkaadókat. Ezt igazolja az is, hogy az ideiglenes migrációs politikákat bevezető országokban nem szűnt meg a külföldiek feketén való foglalkoztatása. A jelentés szerint tehát a megoldást a munkaerőpiac rendszeres időközönként végzett felmérése jelentheti: a hatóságok ez alapján mondhatnák meg, hány külföldinek indokolt munkavállalási engedélyt adni az egyes szakmákban.

Világgazdaság