Fenekestül felforgatott adótörvények:mi változott?

Személyi jövedelemadó

Az egyik legfontosabb változás, hogy 2006-től a felső adókulcs 38-ról 36 százalékra csökken, az alsó, 18 százalékos kulccsal pedig jövőre 1 millió 550 ezer forintos jövedelemig lehet adózni.

A törvény az ötéves adócsökkentési program jegyében egészen 2010-ig rögzíti az összevont adóalapba tartozó jövedelmek utáni adómértékeket: az alsó sávhatár évente emelkedik, s 2010-re eléri a 3 millió forintot, miközben az adókulcsok nem változnak.

A minimálbér adómentességét 2006-ban is az adójóváírás, illetve a kiegészítő adójóváírás biztosítja. Az adójóváírás mértéke nem változik, továbbra is a bér 18 százaléka, legfeljebb havi 9 ezer forint, az érvényesítésére jogosító jövedelemhatár azonban 150 ezer forinttal, 1 millió 500 ezer forintra emelkedik. A kiegészítő adójóváírás összege - a minimálbér tervezett 63 ezer forintra növelésével összhangban - havi 1.260 forintról havi 2.340 forintra nő változatlan - 1 millió forintos - jövedelemhatár mellett.

Az adókedvezmények terén több változás is lesz a jövő évtől. Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári kedvezményt az adóhivatal ezután nem utalja vissza a kedvezményezettnek, hanem a pénztárnál vezetett egyéni számlán írják jóvá. A nyugdíjpénztárhoz hasonló kedvezményekkel bevezetendő nyugdíj-előtakarékossági számla támogatását hasonlóképpen a nyugdíj-előtakarékossági számlákon írják jóvá.

Változik 2006-tól a családtámogatási rendszer is: a családi kedvezmény az egy és két gyermeket nevelő családok esetében beépül a családi pótlékba, csak a három vagy több gyermeket nevelő családok adókedvezménye marad meg korlátozott mértékben. A családi kedvezmény legalább három eltartott esetén gyermekenként havi 4 ezer forint lesz, de ez csak akkor vehető teljes mértékben igénybe, ha az éves jövedelem nem haladja meg a 6 millió forintot.

Négy vagy több gyermekes családok esetében a jövedelemhatár gyermekenként 500 ezer forinttal, legfeljebb 8 millió forintig növekszik. Ha az éves jövedelem meghaladja az eltartottak számához kötött jövedelemhatárt, a családi kedvezmény fokozatosan megszűnő mértékben jár.

A munkáltató által adómentesen adható béren kívüli juttatások értékét a jövő évtől 400 ezer forintban korlátozták, az adóköteles béren kívüli juttatásokat 44 százalékos szja terheli. Egyes juttatások nem számítanak bele a keretbe, ilyen például az étkezési juttatás, amelynek adómentes határa munkahelyi étkeztetés esetén 9.000 forintra, a kizárólag készétel vásárlására jogosító utalvány juttatása esetén pedig 4.500 forintra emelkedik.

A következő évi adótörvényekben szerepel, de 2007. január 1-vel lesz hatályos az, hogy bevezetik a kamat megadóztatását. A kamatból származó bevétel egésze jövedelemnek számít majd, ami után 10 százalékos adót kell fizetni. Nem kell az adót megfizetni a kamatból származó jövedelem évi 50 ezer forintot meg nem haladó része után, ha a magánszemélynek a kamatból és tőzsdei ügyletből származó összes jövedelme nem éri el éves szinten a 250 ezer forintot. Az EU tagállamaiban működő, tőzsdére bevezetett értékpapírok osztaléknak, illetve osztalékelőlegnek minősülő hozamát ugyancsak 10 százalékos adó terheli 2007 elejétől.

Változtak a mezőgazdasági őstermelői tevékenységre vonatkozó szja-szabályok is: őstermelői igazolvány hiányában a saját gazdaságban előállított virágok és dísznövények értékesítéséből származó bevételt ezután akkor lehet őstermelői bevételként figyelembe venni, ha az évi 250 ezer forintot nem haladja meg, a saját gazdaságban termelt szőlőből, saját gazdaságban készített must és bor esetében pedig, ha e termékeket két liternél nagyobb kiszerelésben értékesítik és az ebből származó bevétel a 7 millió forintot nem haladja meg.

Folytatás:
2. rész: ekho
3. rész: áfa, jövedéki adó, regisztrációs adó
4. rész: társasági adó, iparűzési adó, eva, tb-fizetés
5. rész: luxusadó