Foglalkoztatottság: le vagyunk maradva

Dániában a dolgozók számára is elfogadott gyakorlattá vált a cégek piaci körülményeihez igazodó munkahelyváltás, a dolgozók egyharmada évente változtat munkahelyet. Igaz, mindez együtt jár a szociális juttatások, a munkajogi védelem magas szintjével - mutat rá a tanulmány.

Annak ellenére, hogy a jó eredményekben jelentős tényező a részmunkaidős foglalkoztatás magas aránya, a 80 százalék a régi európai uniós országok között is figyelemre méltó.

A hírlevél ugyanakkor a problémákról is szól. Így például arról, hogy még mindig nem sikerült megoldani az etnikai alapú diszkriminációt, a bevándorlók közül kerül ki azok 50 százaléka, akik szociális juttatásokból tartják fenn magukat.
A mutató azt fejezi ki, hogy a munkaképes korú lakosság milyen aránya foglalkoztatott. Az Európai Unió régi tagországainak átlaga 64 százalék. A terv az, hogy az évtized végére ez az átlag elérje a 70 százalékot.

A magyarországi 57 százalékos foglalkoztatási ráta jobb ugyan az új tagállamok 56 százalékos átlagánál, a régi tagállamok 64 százalékos foglalkoztatási szintjétől viszont még igen messze van. Magyarország az évtized végére tervezi elérni a régi tagállamok jelenlegi átlagát.

Finnország napirenden tartja, hogy feloldaná az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott közép- és kelet-európai országok munkavállalóit sújtó korlátozásokat. Portugáliából is olyan jelzések érkeznek, hogy nem zárkóznak el a korlátozások feloldása elől.

Finnországgal és Portugáliával együtt öt ország biztosítaná a szabad munkavállalást az új tagállamoknak: Nagy-Britannia, Írország és Svédország kezdettől fogva a szabad munkavállalás elvét vallotta. Lehetséges, hogy Spanyolország és Belgium is csatlakozik ehhez a körhöz, míg a többiek maximum hét évig akarják korlátozni a közép- és kelet-európai munkaerő beáramlását.
A tanulmány a dán modell sikerét a társadalmi szereplők közötti valódi együttműködésre vezeti vissza. A biztonsággal ötvözött rugalmasságot az jelenti, hogy a dolgozók nagyfokú mobilitását hatékony munkaerőpiaci intézkedésekkel, a szociális biztonság magas fokával alapozzák meg. A dolgozók ennek megfelelően gyakran cserélnek állást, azoknál a cégeknél helyezkednek el, ahol a piaci kereslet ezt igényli, de közben nem kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe.

Ugyanakkor a sikeres, a munkaerőpiac tényleges igényeihez igazodó képzések, átképzések miatt a munka nélküli időszakok rövidek. Az álláskeresőkkel személyre szabott cselekvési tervek alapján foglalkoznak. A dánok tapasztalatai szerint a munkavállalók még 59 évesen is rendelkeznek az alkalmazkodás képességével.

Érdekesség az is, hogy a munkaadók Dániában nem fizetnek társadalombiztosítási hozzájárulást, a szociális juttatásokat az adókból finanszírozzák. Ennek ellenére az adó nem magasabb, mint az Európai Unió többi tagállamában.