"Gazellák" húzzák majd a magyar gazdaságot

A következő évek lehetőségeiről és a hazai kis- és középvállalkozások sorsáról és a foglalkoztatásban betöltendő szerepükről is szó volt azon az MTA Közgazdaságtudományi Intézet által, november 30-án megtartott műhelykonferencián, amelyet Szepesi Balázs a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkárság titkárságvezetője, és Fazekas Károly, az MTA KTI igazgatója nyitott meg.

Így találhat egymásra a munkaerő-piaci kereslet és a kínálat

A hazai munkaerőpiacot továbbra is a tartós bizonytalanság jellemzi, melyet a válság újabb szele és a kedvezőtlen világgazdasági körülmények is tovább rontanak. Hazánkban az európai összehasonlításban is csak átlagosnak mondható munkanélküliségi ráta a feltűnően alacsony foglalkoztatási, és magas inaktivitási szinttel párosul. A kedvezőtlen állapot egyik oka a keresleti és a kínálati oldal közötti gyenge összhang, ami nem kis mértékben a munkaerőpiac jövőbeni állapotára vonatkozó információk hiányából fakad.

"Az MTA KTI által jelenleg is készítés alatt álló széleskörű előrejelzés egyik legfőbb célja az, hogy egy olyan rendszer jöjjön létre, amelyben a munkaerőpiac szereplői - köztük az álláskeresők, a munkaadók, a foglalkoztatás- és oktatáspolitikát alakító szakemberek a jelenleginél sokkal több és pontosabb információt kaphassanak majd a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldalának várható közép- és hosszú távú alakulásáról - mondta el a projekttel kapcsolatban Fazekas Károly az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója.

"Gazellák" húzzák majd a magyar gazdaságot

A konferencián Muraközy Balázs és Békés Gábor bemutatták a "Magyar gazellák: gyors növekedésű vállalatok jellemzői és kialakulásuk elemzése Magyarországon"" című tanulmányukat. http://elorejelzes.mtakti.hu/publikaciok/TaMOP-2-3-2-09-1-muhelytanulmanyok/16/

A tanulmány szerint is a gazdaságpolitika egyik kulcskérdése a növekedés "újraindítása" és a munkahelyteremtés. A statisztikai adatok alapján azt látjuk, hogy az új munkahelyek nagy részét a cégek egy szűkebb csoportja adja: a válságot megelőző három évben a vállalatok mindössze tíz százalékának volt köszönhető az új munkahelyek több mint 87 százaléka. Ezek közül is kiemelkednek a leggyorsabban növekvő kis- és középvállalatok, melyeket a szakirodalom "gazelláknak" nevez: ezek a cégek hozták létre az összes új munkahely 30 százalékát. A szerzőpáros tanulmánya arra a kérdésre is választ keresett, hogy a kis- és középvállalatok sikerei milyen múltbéli jellemzők alapján jelezhetők előre. Jó eséllyel lehet számítani arra, hogy a fiatal, dinamikus és jó termelékenységi mutatókkal jellemezhető vállalatok előbb vagy utóbb "gazellákká" válnak.

Az iparág és régió viszont kisebb súllyal esik a latba, mint gondolnánk: a csúcstechnológiájú iparágakban hasonló arányban fordultak elő "gazellák", mint az információs technológiát alig használókban és Kelet-Magyarországon hasonló volt a gyorsan növekvő vállalatok aránya, mint Budapesten vagy Nyugat-Magyarországon.

A nap második felében megtartott előadásokon a ""gazellákat"" a gyakorlati tapasztalatok alapján mutatták be a szakemberek, akik szintén rámutattak arra, hogy a gazdaságpolitikának a korábbiaknál differenciáltabban kell megközelíteniük a kis- és középvállalatokat a növekedési ösztönzők alkalmazása során. Abban mindenki egyetértett, hogy a kis- és középvállalatoknak a jövő foglalkozáspolitikájában kulcsszerepet kell kapniuk.