Gyors béremelkedés - növekvő deficit

Gyors béremelkedés – növekvő deficit 2003. június 30. FigyelőNet A GKI Gazdaságkutató Rt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint a növekedés üteme lassan gyorsul, de éves átlagban nem lesz nagyobb a tavalyinál. A II. félévben a külső egyensúly romlása folytatódik, az infláció enyhén emelkedik, a júniusban meggyengült forint kissé erősödik, a kamatok valamelyest ismét csökkennek. Idén az eurózóna GDP-je csak 1%-kal, Németországé még kisebb ütemben nő. A magyar növekedés az I. negyedévi 2,7% után némileg gyorsul, éves átlagban 3,3% körül várható. A tavaly őszi jelentős közalkalmazotti béremelés áthúzódó hatása szeptemberig jelenik meg a statisztikában. Az adóváltozások miatt a nettó keresetek a bruttónál gyorsabban emelkednek. A reálbérek éves átlagban legalább 10%-kal nőnek (ezen belül a költségvetési szektorban kb. 17%-kal, az üzleti szférában pedig – a teljesítményeket így is messze meghaladva – mintegy 8-9%-kal). A kiskereskedelem ennek megfelelően a gazdaság legdinamikusabb ágazata. Az állami (és önkormányzati) intézmények forráshiánya, a számlázás késleltetése, ennek következtében a beruházások zuhanása miatt az építőipar teljesítménye az első négy hónapban rendkívül csökkent. Az év egészében azonban szerény növekedés remélhető. Az üzleti szféra óvatosan, de növeli beruházásait. Az ipari termelés exportvezérelt, az első négy hónapban az ipari kivitel 8,4%-kal, a belföldi értékesítés csak 1%-kal emelkedett. A külső egyensúly romlik, a folyó fizetési mérleg hánya április végéig kétszerese volt az előző évinek. Idén eddig a beáramló külföldi tőke mennyisége kisebb volt a kiáramlónál, a II. félévben azonban ebben a privatizációs folyamat újraindulása és az EU-csatlakozás előtti érdeklődés hatására javulás várható. A nettó külföldi adósság így is nő, ennek kamatterhe azonban jelenleg alacsony. Az infláció a következő hónapokban az energia-áremelés, az aszályos időjárás és az alacsony bázis miatt gyorsul, éves átlagban azonban kisebb lesz a tavalyinál. Az államháztartási hiány növekedése lassul, az éves deficit a GDP 5%-a körül várható. A pénzpiacon a helyzet lassú stabilizálódása várható.