Hat százalékos a munkanélküliség - enyhe csökkenés

Munkanélküliség - érezhető-e a közszféra leépítése? 2004. március 25. FigyelőNet A munkanélküliségi ráta a 2003 decembere és 2004 februárja közötti időszakban 6 százalék volt, szemben az egy évvel korábbi 6,3 százalékkal - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A munkaügyi tárca szerint érzékelhető a közszféra leépítése, a FigyelőNet által megkérdezett szakértő viszont még nem látványos ez a folyamat. A közlemény szerint az elmúlt év decembere és az idén február között a foglalkoztatottak száma 3,901 millió, míg egy évvel korábban 3,865 millió volt. A munkaügyi tárca véleményeA Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) a KSH legfrissebb adatai alapján úgy látja, hogy az előző év azonos időszakához képest változatlanul kedvező tendenciák jellemzik a munkaerőpiacot, noha a változások szerényebbek - áll a tárca közleményében. Az FMM szerint a közszférában történt elbocsátások éreztetik hatásukat, viszont kedvező, hogy a versenyszférában közel 1 százalékkal bővült a foglalkoztatás. Márciusban több mint 96 ezer betöltetlen álláshely volt az országban. A KSH lakossági munkaerő-felmérése alapján a foglalkoztatottak száma 2003. december-2004. február átlagában 3 millió 901 ezer fő volt, 35 ezerrel meghaladta az előző év azonos időszaki létszámot. A növekedés kismértékben elmarad a statisztikai hibahatártól. Emelkedett a foglalkoztatási ráta 0,7 százalékponttal, valamint az aktivitási ráta is 0,5 százalékponttal. Magyarországon az inaktívak aránya az uniós országokhoz képest magas, ezért a tárca szerint örvendetes, hogy az inaktívak száma 51 ezer fővel csökkent az előző év azonos időszakához képest. A munkanélküliségi ráta 2003 novembere és 2004 januárja között az egy évvel korábbi 6,0 százalékról 5,8 százalékra csökkent, az előző három hónaphoz képest ugyanakkor 0,3 százalékponttal emelkedett. A foglalkoztatottak száma 3 millió 918 ezer fő volt a 2003 novembertől 2004 januárig terjedő időszakban. A közlemény szerint a 2003. december és 2004. februári közötti időszakban a munkavállalási korú népesség 64,4 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon, ami 0,4 százalékponttal magasabb az előző év ugyanezen időszakinál. A munkanélküliek száma 2003 december-2004 februárban 248 ezer, míg egy évvel korábban 259 ezer fő volt. A vizsgált három hónapban a munkanélküliek 46,5 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A tartósan munkanélküliek aránya alacsonyabb volt a november-januári értéknél 0,7 százalékponttal, de magasabb az előző év azonos időszakában mértnél. A munkanélküliség átlagos időtartama a három hónap átlagában 16,8 hónap volt. A KSH adatai alapján a 15-24 éves fiatalok aránya az összes munkanélkülin belül 20,4 százalék, az e korcsoportba tartozók munkanélküliségi rátája 13,4 százalék volt, 0,4 százalékponttal alacsonyabb, mint 2002 ugyanezen időszakában. Egyelőre nem érezhetők a kormányzati elbocsátásokA FigyelőNetnek nyilatkozó Ékes Ildikó, az Ecostat gazdasági kutatóintézet szakértője szerint a mostani munkanélküliségi adatokban a szerzuonális hatások is megmutatkoznak. A téli hónapokban számos iparágban, így például az építőiparban vagy a mezőgazdaságban és bizonyos szolgáltatásoknál csökken a foglalkoztatottak száma. Ezért ez az időszakos növekedés nem meglepő.Ugyanakkor a kutató felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányzati intézkedések a közszférában dolgozók leépítésére még nem érzékeltetik a hatásukat. A foglalkoztatottak száma ugyanis tavaly október-december között 3,952 millió volt, ez december február között 3,9 millióra csökkent. Ezzel egyidejűleg azonban a munkanélküliek száma csak 16 ezerrel nőtt, tehát a nyilvántartásban nem jelentkeztek az esetleg a közszférából elbocsátottak.Ékes Ildikó szerint ez azért történhet így, mert a közszférából kilépett emberek egy része már elérte a nyugdíjkorhatárt, ezért a munkanélküliségről szóló statisztikákban nem szerepel. Az is lehetséges, hogy olyan kapcsolataik vannak ezeknek az embereknek, hogy könnyebben el tudnak helyezkedni a munakerő-piacon.