Hátrányokat okoz a munkaerő korlátozása

Az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztosa budapesti látogatása során Baráth Etele, Csizmár Gábor és Göncz Kinga miniszterekkel, valamint a szociális partnerek képviselőivel találkozott. A megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón elmondta: az Európai Szociális Alap (ESZA) által finanszírozott programok végrehajtása időarányosan kedvező képet mutat, más tagországokhoz képest jól halad, de sok még a tennivaló, hogy 2008-ig a rendelkezésre álló források maradéktalanul felhasználhatók legyenek. Egyetértését fejezte ki azokkal a célokkal kapcsolatban, amelyeket a magyar kormány a Nemzeti Fejlesztési Tervben megfogalmazott, és kiemelte a humán- erőforrás, az egész életen át tartó tanulás - saját kifejezésével a "szoftver" - fejlesztésének a jelentőségét. Magyarország a 2007-2013 közötti időszakban több mint 22 milliárd eurós támogatásban részesül a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból. A támogatás a gazdasági növekedést, a teljes foglalkoztatás elérését és a társadalmi kohézió erősítését szolgálja. Vladimir Spidla pozitívan értékelte a roma kisebbség integrációja terén tett magyarországi erőfeszítéseket.


Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter az ESZA programmal kapcsolatban hangsúlyozta: a kormányzat mindent megtesz azért, hogy Magyarország a rendelkezésére álló 750 millió eurót teljes mértékben felhasználja. A szaktárca vezetője tájékoztatta az EU biztosát a 100 lépés program keretében a munkaerőpiac bővítése és átláthatósága érdekében hozott intézkedésekről. A munkaerő szabad áramlásával kapcsolatban kifejtette, hogy Magyarország számára a korlátozások nem gyakorlati kérdésként merülnek fel. Számunkra elvi okokból sem fogadható el, hogy első és másodosztályú munkavállalók legyenek az Európai Unión belül, és a szabadságjogok csak részben érvényesüljenek. A szakminiszter úgy ítélte meg, hogy a korlátozás hátrányokat okoz, ezért keresni kell új megoldásokat. Javasolta egy olyan monitoring rendszer létrehozását, amely képes követni a munkaerő mozgását és lehetővé teszi a munkapiac ellenőrzését. Ha szükséges, legyenek beavatkozások - mondta a miniszter -, de csak az adott régiót vagy ágazatot illetően. Csizmár Gábor bizakodását fejezte ki, hogy a májusi felülvizsgálatok során több régi EU-tagország megnyitja a munkaerőpiacát.


Göncz Kinga miniszter asszony (ICSSZM) fontosnak ítélte, hogy az ESZA program teremtsen lehetőséget a civil szervezetek finanszírozására, és legyenek komplex - lakhatást, képzést, foglalkoztatást, stb. együttesen megvalósító - programok a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és települések számára. Baráth Etele, az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy az ESZA-projektek forrásainak 90 százalékát odaítélték, 80 százalékát szerződéssel lekötötték és 20 százalékát már kifizették. Magyarország ezen a téren éllovas, de vannak tanulságok, amelyeket hasznosítani kell a jövőben.


Kérdésre válaszolva Csizmár Gábor ismertette a monitoring rendszer létrehozásával kapcsolatos javaslata érdekében tett lépéseit. Az európai társminiszterekkel folytatott tárgyalásai alapján úgy ítélte meg, hogy a foglalkoztatási korlátozások feloldását illetően kollégái fogékonyak az új javaslatra, partnerek a megoldások keresésében. Vladimir Spidla, aki korábban Csehország munkaügyi és szociális minisztere, majd miniszterelnöke volt, a kérdés kapcsán kijelentette: az Európai Unió akkor lehet erős, ha mind a négy szabadságjog, a tőke, a munka, a szolgáltatások és a személyek szabad áramlása megvalósul.