Hazánkban is egyre többen dolgoznak ingyen

Az elmúlt években lényegesen megnőtt az önkéntes tevékenységet vállalók száma, és sokat változott a hazai megítélés is. A rendszerváltás utáni években teljesen mélypontra került ez a fajta tevékenység, mivel az emberekben erős volt az ellenérzés az előző rendszerben kötelezővé vált társadalmi munka miatt, mondta el lapunknak F. Tóth András, az Önkéntes Központ Alapítvány ügyvezető igazgatója.

A fiataloknál különösen erős az igény, hogy önkéntes alapon valami értékes munkát végezzenek. Az áprilisban megrendezett "Közöd! Önkéntes fiatalok napja" elnevezésű rendezvényen is mintegy tízezres tömeget sikerült mozgósítani a szervezőknek.

Amerikában jól működik

Az Egyesült Államokban a nonprofit szektor a legnagyobb munkaadó. Minden második felnőtt - több mint nyolcvanmillió ember - valamilyen formában önkéntesként (is) dolgozik, átlagban heti közel öt órát. Ez megfelel tízmillió teljes munkaidős állásnak. Az önkéntes munka általában nem igényel különösebb hozzáértést, azonban egyre több önkéntes válik úgynevezett fizetés nélküli alkalmazottá, komoly szakismeretet vagy menedzseri képességeket igénylő feladatokat ellátva. A nyári szezonban a diákok általában mégsem lepik el az önkéntes munkát igénylő intézményeket, mert ilyenkor inkább pénzkereseti lehetőség után néznek, amelyből finanszírozni tudják a nyaralást. Egyre népszerűbb a külföldi önkénteskedés, mivel ez egyben jó nyelvgyakorlás és nyaralás is, ráadásul a szállás és ellátás mellett általában némi zsebpénzt is kapnak. Ez azonban egyelőre nem túl elterjedt a fiatalok között.

A harmincasok a legaktívabbak

Az itthoni önkéntesek nagy részét egyébként a már egzisztenciával rendelkező harminc és negyven közötti korosztály teszi ki, közülük szinte minden második vállal alkalomszerűen valamilyen önkéntes tevékenységet.

Az ügyvezető szerint a többi korcsoport is elég aktív, általában 30-40 százalékuk belekóstol az alkalmi önkéntes munkába. Csupán a hatvan feletti korosztály esetében csökken látványosan a részarány. Jellemzően a szociális munka, az egészségügy és a művelődés a legnépszerűbb terület az önkéntesek körében.

A legnagyobb probléma ezen a téren, hogy a nagy többség teljesen esetlegesen és nem egy-egy szervezethez kötődve önkénteskedik. Ráadásul, ha a felnőtt lakosság számához viszonyítunk, már csak öt százalék azok aránya, akik rendszeresen ugyanannál az intézménynél vállalják az ellentételezés nélküli munkát. Az európai országok többségében ehhez képet negyven-ötven százalék az ilyen tevékenységet végzők száma.

Máshol ez természetes

Külföldön az embereknek mindennapos igényük, hogy a segítségüket és munkájukat egy szűkebb vagy tágabb közösségnek felajánlva töltsék el a szabadidejüket. Itthon ez a kultúra még most van kialakulóban, ami főleg a fiatalok számára még teljesen új és valahol egzotikus. Igaz, hozzá kell tenni: számukra nincs is nagyon alternatívája a szabadidő értelmes eltöltésének, magyarázta az igazgató.

Hollandiában például van olyan intézmény, ahol fele-fele arányban dolgoznak főállásúak és önkéntesek, mondta el lapunknak F. Tóth András. Nálunk ez egyelőre kivitelezhetetlen, mivel az ügyvezető szerint a szociális intézmények csupán töredéke elég felkészült arra, hogy koordinálni tudja az oda jelentkező önkénteseket.

A fogadó szervezetektől is erőfeszítést igényel ugyanis, hogy egy jól felépített programmal várják az önkénteseket. Külön meg kell szervezni, milyen területen, mit és milyen módon végezzenek, illetve ki felügyelje és segítse a munkájukat. Sok önkéntes ugyanis azért bátortalanodik el, mert nem tudják neki megmondani, hogyan tudna segíteni, bár nagyon is szükség lenne a munkájára.

A multinacionális cégeknél egyre népszerűbb, hogy - a külföldi munkahelyi gyakorlat meghonosításával - szervezett formában, menedzsereiket összefogva társadalmi munkát végezzenek. A General Electric vállalatainál például nagy hagyománya van a rendszeres csoportos önkénteskedésnek, a KPMG-nél külön projektcsapat foglalkozik ezzel a tevékenységgel, tavaly pedig a Citibank is csatlakozott a jó példához.

Ilyenkor a cégek a szűkebb környezetükben felajánlják segítségüket egy-egy rászoruló intézménynek, például egy óvodának vagy egy idősek otthonának és rendbeteszik a környezetet.

A hírnévnek is jót tesz

A céges jótékonykodás ugyanakkor nem teljesen önzetlen, mivel a vállalat pr menedzserei ezt általában felhasználják a cég jó hírnevének erősítésére - a társadalmi felelősségvállalást hangoztatva. Ugyanakkor hr-szempontból sem utolsó az így nyerhető pozitív eredmény.

A szellemi munkába belefásult dolgozók felüdülésként élik meg a kétkezi munka kézzelfogható eredményét. Emellett a közös fizikai tevékenység bevett módja az összetartozás erősítésének, azaz a csapatépítésnek. A másokért végzett tevékenység pedig pénzzel nem megvehető lelki töltést is ad, amivel ellensúlyozni lehet a kiégést. Ezzel a dolgozók közvetve empatikusabbak lesznek mások problémái iránt, csökken a fluktuáció és nő a vállalat iránti lojalitásuk.

Kiégés ellen is jó

A topmenedzserek kiégé- sének egyik ellenszere a fél vagy egy éves alkotói sza- badság, azaz a "sabbatical". A módszer lényege, hogy a vezetők a kemény évek után kapnak egy hosszabb szabad- ságot, ami alatt feltöltődhet- nek. Ez a szünet arra is jó lehet, hogy a vezető "vissza- szokjon" a társadalomba. A cégnél ugyanis leginkább csak hozzá hasonló topmene- dzserekkel érintkezik. Ha azonban látja, hogy mások hogyan élnek, a saját helyze- tét is másként értékeli. Sokat segít a feltöltődésben, ha va- laki önkéntesként rászorulók- kal vagy betegekkel foglalko- zik.