HEFOP - Hazai helyzet

Ezután több száz szakmai és civil szervezettel véleményeztették a tervezetet, és megalapozott észrevételeik beépítése után mondták csak azt: már tudjuk, hol tartunk, felkészülten dönthetünk arról, hogy merre menjünk tovább.

Foglalkoztatás

A foglalkoztatás helyzetét jelentősen befolyásolja a gazdasági környezet, erőteljesen hatnak rá mind a világgazdaság, mind az állami szabályozórendszer (adók, járulékok, illetve kedvezmények, támogatások) változásai.
Hazánkban kedvező és kedvezőtlen folyamatok is érzékelhetők a foglalkoztatásban. Tartós probléma, hogy a munkaképes korú (15-64 éves) emberek jelentős része nem dolgozik, 2,3 millióan nincsenek jelen a munkaerőpiacon: (tanulnak, gyesen vannak, tartósan betegek, rokkant- vagy korengedményes nyugdíjasok, kikerültek a munkanélküli-ellátásból), a munkát keresők országon belüli áttelepüléssel nem tudják javítani elhelyezkedésük esélyeit. Kedvező fejlemény, hogy megfelelő jogi háttérrel kiépült a munkanélküliség megelőzésére és kezelésére alkalmas intézményrendszer, hogy egyre többen tanulással, képzéssel növelik esélyeiket, hogy a munkahelyteremtés még kiaknázatlan lehetőségei rejlenek a szolgáltatásokban és a foglalkoztatásban egyre jelentősebb szerepet játszó kis- és középvállalkozásokban.

Oktatás és képzés

Látványosan nőtt a közép- és felsőfokú oktatásban tanulók száma, javult a lakosság általános képzettségi szintje. Átalakult a szakképzés, új alapokon szerveződik a felnőttképzés. Ugyanakkor - főként anyagi és személyi feltételek hiányában - lemaradás tapasztalható a gazdaság igényeinek megfelelő, korszerű ismeretek átadásában, főként az idegen nyelvi és az informatikai oktatásban, a hátrányos helyzetű diákok esélyeinek növelésében, az oktatást, képzést segítő szolgáltatások kiépülésében.

Szegénység, kirekesztettség

A 90-es években lezajlott társadalmi-gazdasági átalakulás jelentősen rontotta a romák, a munkanélküliek, a kevésbé iskolázottak és a szakképzetlenek, a fogyatékkal élők, a gyakran betegeskedő és a szenvedélybeteg emberek, a veszélyeztetett gyermekek, a gyermeküket egyedül nevelő szülők, a hajléktalanok és a rossz körülmények között, hátrányos helyzetű településeken élők boldogulásának esélyeit, különösen azért, mert nehezebben jutnak munkához.

Egészségügyi ellátórendszer

Az orvosok, szakápolók tudása európai színvonalú, munkakörülményeik azonban jelentősen elmaradnak attól. A népesség rendkívül rossz egészségi állapota többek között az egészségügyi ellátórendszer hiányosságaival magyarázható. A gyógyítás, ápolás és a betegségmegelőzés korszerű feltételei, eszközei leginkább azokban a régiókban hiányoznak, ahol a legnagyobb szükség lenne rájuk.

Nők és férfiak esélyegyenlősége

Jogszabályaink tiltják a hátrányos megkülönböztetést nemek szerint is, ám a gyakorlatban hasonló problémák tapasztalhatók, mint az EU-ban.

Mivel a tömeges elbocsátások kevésbé érintették a jellemzően nőket foglalkoztató ágazatokat, a nők férfiakhoz mért foglalkoztatásának mutatói jobb helyzetet mutatnak, mint az EU legtöbb tagállamában, ám fizetésük kisebb, és gazdasági vezetői posztra kevesebb esélyük van.

A férfiak 50%-ával szemben a nők 71%-a dolgozik a szolgáltató ágazatokban, az egészségügy és az oktatás alkalmazottainak több mint háromnegyede nő. Míg az összes foglalkoztatott között a nők aránya csupán 45%, az irodai munkákban 93%, a felsőfokú végzettséget igénylő, de csak kisegítő jellegű munkakörökben 65% az arányuk. Bár a nők iskolai végzettsége magasabb, mint a férfiaké, csak a cégvezetők tizede és a vállalkozók 30%-a nő. A nők bruttó átlagkeresete 19,5%-kal (EU: 28%), nettó átlagkeresete 16%-kal, az összehasonlítható munkakörökben mintegy 13%-kal kevesebb a férfiakénál.

Hátrányos megkülönböztetés nehezíti a kisgyermekes anyák és a munkából szülés vagy más családi ok miatt átmenetileg kieső nők elhelyezkedését. Családi életüket és a munkát is nehéz összehangolniuk, mivel nem tudják kire bízni kisgyermekeiket, gondozásra szoruló beteges vagy idős családtagjaikat.

További információ: http://www.hefop.hu/page.php?MenuID=67 címen érhető el.