Hidegen hagyja a magyart a munkahelyi zaklatás

Az ENSZ 2006-os Gender Gap ("Nemi esélyegyenlőségi") Indexe alapján Magyarország a középmezőnyben van: a vizsgált 115 ország közül az 55. helyet érte el. A világszervezet mutatója azt méri, hogy milyen a nők férfiak közti egyenlőség a következő négy kategóriában: gazdasági részvétel és lehetőségek, oktatási eredmény, egészség és túlélés, részvétel a politikai döntéshozásban. A régi EU-tagállamokon kívül Magyarországot megelőzi az összes többi közép-kelet-európai ország és számos ázsiai, illetve afrikai állam is - hangzott el a Tudományos és Technológiai Alapítvány által szervezett sajtótájékoztatón.

Magyarország az összesített eredmények alapján a Világgazdasági Fórum listáján Oroszország (49.) után áll, de Kína (63.) és Brazília (67.) előtt. A sor elején nem meglepő módon Svédország található, ahol a nők "esélye" a férfaikénak 80 százaléka, majd Norvégia, Finnország, Izland és Németország követi, míg a lista végén Nepál, Pakisztán, Szaúd-Arábia és Jemen áll. A jelentés szerint némiképp meglepő eredmények is születtek: a Fülöp-szigetek hatodik helyezésével az egyetlen ázsiai ország az első tízben, míg az afrikai országok legjobbika a Dél-afrikai Köztársaság (18.) lett.

Az EU-hoz újonnan csatlakozottak közül az élmezőnyben a lettek (19.) és a litvánok (21.) végeztek. A lista legrosszabban szerepelt uniós országai fej-fej mellett Görögország (69.), Franciaország (70.), Málta (71.) és Olaszország (77.), de az Egyesült Államok sem lehet büszke a 22. helyezésére.

Kevesebb a nő a politikában

A négy fő dimenzió közül a nők gazdasági részvételét illetően a 48. helyen végeztünk, oktatási területen a 49-ek vagyunk. Kiemelkedően kevés nő vesz részt a politikai döntéshozatalban, eredményünk csupán a 82. helyre volt elegendő. 2004-ben az Európai Tanács tagországok listáján Magyarország (Oroszországgal holtversenyben és az uniós tagok közül egyedül Máltát megelőzve) a 33. helyen állt, a nők aránya a nemzeti parlamentekben 9,1 százalékos volt. Az első helyen Svédország állt 45,3 százalékkal, a másodikon Dánia 38 százalékkal.

Férfiuralom a menedzserek között

Hazánkban a nők ugyanazért a munkáért a férfiaknak járó összegnek átlagosan csupán 52 százalékát kapják, a vizsgált országok közül ezzel a 95. helyen állunk. A tanulmányból kiderül, hogy a munkaerőpiaci részvétel a magyar nők esetében az 59. helyre volt elegendő. A jogalkotók, vezető tisztségviselők és menedzserek között a nők aránya Magyarországon relatíve magas (52 százalék), ebben az alindexben a 22. helyet szerezte meg az ország. A szakértő és tudományos területen dolgozó nők száma ugyanakkor 56 százalékkal magasabb a férfiakénál, ezen a terülen Magyarország az élen jár.

Hadas Miklós, a Corvinus Egyetem Gender kutatóközpontjának társigazgatója elmondta, hogy bár kedvező irányba tartó változások történtek a közelmúltban, büszkeségre nincs okunk. Az intézményi szintű politika kevéssé lép fel a szexuális zaklatással szemben, egy 7-es skálán mindössze 2,5-ös osztályzatot sikerült elérnünk. Továbbra is megoldatlan kérdés a családon belül a nők elleni erőszak jogi és rendőrségi kezelése.

A KSH és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium évente megjelenő Nők és férfiak Magyarországon című kiadványára utalva elmondta, hogy továbbra sem túl kedvező a nők helyzete Magyarországon. Például míg a felsőoktatásban a nők részvétele 54 százalékos, addig az egyetemi tanárok között kevesebb mint nyolc százalék a szebbik nem képviselője. A férfiak sikeresebbek a munkaerőpiacon is, hiszen a vezető pozíciókat még mindig többnyire a férfiak szerzik meg. Jellemző az üvegplafon jelenség: a nők képzettebbek, több nyelvet beszélnek, mégis nagyon nehezen jutnak el a felsőbb szintekre, a vezetők között a nők aránya 35 százalék körül mozog.

A részmunkaidős foglalkoztatás lehet a megoldás

Hazánkban a női foglalkoztatottság alacsonyabb az európai átlagnál, ami a rugalmas illetve részmunkaidő valamint a távmunka korlátozott elérhetőségének is köszönhető. A részmunkaidőben foglalkoztatott nők aránya Magyarországon 4,6 százalék, míg az EU-átlag 25,9 százalék.

A sajtótájékoztatón szó esett arról a létező problémáról is, ami leginkább a multiknál figyelhető meg: a nők nem mernek elmenni szülési szabadságra. A hölgyek azt szeretnék elérni, hogy ez ne okozzon hátrányt előrejutásukban. Ugyanakkor még mindig sokan nem tudják, hogy egy férfi is kivehet szülési szabadságot, Magyarországon ezt jogszabály is kimondja.

Van még mit tenni a nők bántalmazása elleni küzdelemben

Ádámné Dunai Irén, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) főosztályvezető-helyettese és a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács titkára előadásában az "egyenlő munkáért egyenlő bért" pályázatot és a nők bántalmazása elleni küzdelmet emelte ki a kormányzat fontosabb feladatai közül. Az esélyegyenlőség javítása érdekében hat prioritás van érvényben: a gazdasági egyenlőség, a magánélet és a munka összehangolása, a nők támogatása a döntéshozatalban (politika, oktatás és tudomány területeken), nemek közötti erőszak elleni fellépés, a sztereotípiák felszámolása és az Európai Unióval, illetve az unión kívüli országokkal valón együttműködés terén kell erősíteni.

A kormányzati oldal képviselője többek között arról is beszámolt, hogy a jövőben például az SZMM munkatársait is komplex kutatásba vonnák be, hogy kiderüljön, milyen a nők és férfiak helyzete az államigazgatási intézményben.

Az Európai Tanács 2006-ban meghatározta, hogy a tagállamoknak kampányt kell indítaniuk családon belüli erőszak témában. Az SZMM már korábban megkezdte egy hálózat kialakítását, amelyben jelentős szerepet kaptak a civil szervezetek. 24 órás telefonszolgálat indult, ennek keretében szakemberek segítenek a családon belüli erőszak áldozatainak. 2006 elejétől pedig titkosház működik, ahova el tudják menekíteni az bántalmazottakat. Nem csak a nőket védik: Szabolcs-Szatmár megyében megkezdődött egy kutatás, amely során a férfiak családon belüli bántalmazását térképezik fel.

Az unióban is fontos téma az esélyegyenlőség

Az esélyegyenlőség az Európai Uniónak is az alapelvei közé tartozik megalakulása óta. A női foglalkoztatás növelését illetve a munka és a család összeegyeztetését - mind esélyegyenlőségi, mind pedig gazdasági szempontok miatt - az Európai Unió kiemelt figyelemmel kezeli, számos dokumentumot és akciótervet szentel a témakörnek.

A Tudományos és Technológiai Alapítvány ügyvezető igazgatója, dr. Groó Dóra kiemelte, hogy 1996-ban az Európai Bizottság a közösségi politika szintjére emelte a nők esélyegyenlőségét. Már az uniós csatlakozást megelőzően is elindultak Magyarországon a közös kutatások a témában, 2007 májusában pedig Budapesten rendezik meg azt a konferenciát, ahol a tagállamok és a csatlakozni kívánó Törökország szakértői vizsgálják a nők társadalmi szerepét és esélyegyenlőségi problémáit.