Hogyan alakulhatnak a következő 15 évben a nyugdíjkiadások?

A nyugdíjrendszer 2009-ben megkezdett parametrikus reformja és a megváltozott munkaképességűek ellátórendszerének teljes átalakítása az utóbbi évek egyik legnagyobb, hosszú távon is jelentős költségvetési hatással bíró intézkedéscsomagja - írja Fehér Csaba.

Az eddigi intézkedések alapján a GDP-arányos nyugdíjkiadások aránya 2026-ig mintegy 2,5 százalékponttal csökken, negyed részben az ellátotti létszámot érintő szigorítások, háromnegyed részben pedig az új, inflációs indexálási szabályoknak köszönhetően - derül ki a jegybank számításaiból.

Ez az optimista verzió. Az MNB munkatársa ugyanis leírja, hogy ezek azon feltételezéseken alapulnak, hogy "a szigorítások teljes egészében megvalósulnak és az ellátások relatív értékcsökkenése nem vezet a szabályok megváltoztatásához". Kiemeli: a megváltozott munkaképességűek munkaerőpiacra való visszavezetésének feltételei nincsenek meg. "Azok kialakítása további erőfeszítéseket, közkiadásokat és szemléletváltozást igényelne".

"Az öregségi korhatáremelés és a szigorítás nettó fiskális hatása szempontjából kulcskérdés, hogy a pótlólagos munkakínálatot a gazdaság fel tudja-e szívni vagy az idősebb, de még nyugdíj előtti népesség a munkanélküliek és segélyre szoruló inaktívak táborát fogja növeli. E kérdések kezelése hiányában a nyugdíjrendszer átalakítása feszültségekhez és a szociális kiadások növekedéséhez vezethet." - írja cikkében Fehér Csaba, az MNB munkatársa.

Napi Gazdaság