Hosszú távú alapbéremelést szeretnének az egészségügyi szakmai szervezetek
Az orvosi és az egészségügyi szakdolgozói kamara elnöke szerint alapjaiban és hosszú távra kell rendezni az ágazati béreket, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke pedig azt tartaná komoly ajánlatnak, ha legalább ugyanolyan mértékű béremelést kapnának mint tavaly, és ez az alapbérben jelenne meg.
Az egészségügyi szervezetek vezetői az idei első bértárgyalás előtt nyilatkoztak az MTI-nek. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár korábban közölte, hogy csütörtökön kezdődnek a megbeszélések.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke szerdán elmondta: a kormánytól konkrét bérajánlatot vár, és annak felelős ajánlatnak kell lennie. Utalt arra, hogy a múlt évi béremelésnek akkor lett volna biztonságot teremtő és az elvándorlást megszüntető hatása, ha az emelés folytatását törvényben garantálták volna. "Érdemi bérkorrekcióra van szükség" - jelentette ki.
A MOK elnöke közölte, hogy a tárgyalásokon szóba fogja hozni a praxisalap beindítását. Ez nem bérkérdés, de az alapellátásban az egzisztenciaváltáshoz nélkülözhetetlen - fűzte hozzá.
Éger István megemlítette azt is, hogy több mint duplájára kellene emelni az alapellátási kasszát, és ezt a tételt nem lehet teljesen különválasztani a bérkérdéstől. Úgy vélte, a most 86 milliárd forintból működő alapellátási kassza 200 milliárd forintból lenne "működőképes".
Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke is azt mondta az MTI-nek, hogy a béremelés mértékét és elosztását először a minisztériumnak kell kinyilvánítania. A MESZK "nem megy" konkrét béremelési javaslattal a tárgyalásra, de számos helyen komoly bérrendezésre lesz, lenne szükség - tette hozzá. Ezek között az elnök a főiskolai és egyetemi végzettségű szakdolgozók, a védőnők, az otthoni szakápolásban dolgozók bérének emelését említette. Kitért arra, hogy ha a járóbeteg-szakellátók nem kerülnek állami tulajdonba, akkor az ott dolgozóknak is kell valamilyen garanciát nyújtani.
A MESZK elnöke fontosnak nevezte, hogy a béremelés beépüljön a bértáblába, mert ez az alapja minden pótlékrendszernek. Balogh Zoltán ezzel kapcsolatban azt mondta, módosítani és fejleszteni szükséges a bér- és műszakpótlékok rendszerét is. Hozzáfűzte, nagy várakozással tekintenek a tárgyalások elé, amelynek alapvető célja az ágazatban dolgozók kiszolgáltatott anyagi helyzetének megszüntetése kell legyen. Nyitott kérdés, hogy a béremelést az államtitkárság visszamenőleges vagy felmenő rendszerben képzeli el - jegyezte meg.
Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke azt mondta: a tárgyalásra konkrét javaslatokkal készülnek, de ezek részleteiről nem kívánt nyilatkozni. Mint kifejtette: azt várják, hogy a megkezdett bérrendezési folyamat legalább hasonló mértékben folytatódik. Az eddigi bérrendezés és az ösztöndíj már csaknem 20 százalékkal csökkentette a fiatalok elvándorlását. Ha ez a dinamika megmarad, az további kedvező változásokat hozhat az egészségügyben - fűzte hozzá.
A rezidensszövetség elnöke fontosnak tartja, hogy az orvosok körében legalább a múlt évihez hasonló mértékű legyen az emelés, valamint az egészségügyi fizetéseket úgy alakítsák át, hogy a megemelt jövedelem az alapbérben jelenjen meg - fejtette ki Papp Magor.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke szerdán elmondta: a kormánytól konkrét bérajánlatot vár, és annak felelős ajánlatnak kell lennie. Utalt arra, hogy a múlt évi béremelésnek akkor lett volna biztonságot teremtő és az elvándorlást megszüntető hatása, ha az emelés folytatását törvényben garantálták volna. "Érdemi bérkorrekcióra van szükség" - jelentette ki.
A MOK elnöke közölte, hogy a tárgyalásokon szóba fogja hozni a praxisalap beindítását. Ez nem bérkérdés, de az alapellátásban az egzisztenciaváltáshoz nélkülözhetetlen - fűzte hozzá.
Éger István megemlítette azt is, hogy több mint duplájára kellene emelni az alapellátási kasszát, és ezt a tételt nem lehet teljesen különválasztani a bérkérdéstől. Úgy vélte, a most 86 milliárd forintból működő alapellátási kassza 200 milliárd forintból lenne "működőképes".
Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke is azt mondta az MTI-nek, hogy a béremelés mértékét és elosztását először a minisztériumnak kell kinyilvánítania. A MESZK "nem megy" konkrét béremelési javaslattal a tárgyalásra, de számos helyen komoly bérrendezésre lesz, lenne szükség - tette hozzá. Ezek között az elnök a főiskolai és egyetemi végzettségű szakdolgozók, a védőnők, az otthoni szakápolásban dolgozók bérének emelését említette. Kitért arra, hogy ha a járóbeteg-szakellátók nem kerülnek állami tulajdonba, akkor az ott dolgozóknak is kell valamilyen garanciát nyújtani.
A MESZK elnöke fontosnak nevezte, hogy a béremelés beépüljön a bértáblába, mert ez az alapja minden pótlékrendszernek. Balogh Zoltán ezzel kapcsolatban azt mondta, módosítani és fejleszteni szükséges a bér- és műszakpótlékok rendszerét is. Hozzáfűzte, nagy várakozással tekintenek a tárgyalások elé, amelynek alapvető célja az ágazatban dolgozók kiszolgáltatott anyagi helyzetének megszüntetése kell legyen. Nyitott kérdés, hogy a béremelést az államtitkárság visszamenőleges vagy felmenő rendszerben képzeli el - jegyezte meg.
Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke azt mondta: a tárgyalásra konkrét javaslatokkal készülnek, de ezek részleteiről nem kívánt nyilatkozni. Mint kifejtette: azt várják, hogy a megkezdett bérrendezési folyamat legalább hasonló mértékben folytatódik. Az eddigi bérrendezés és az ösztöndíj már csaknem 20 százalékkal csökkentette a fiatalok elvándorlását. Ha ez a dinamika megmarad, az további kedvező változásokat hozhat az egészségügyben - fűzte hozzá.
A rezidensszövetség elnöke fontosnak tartja, hogy az orvosok körében legalább a múlt évihez hasonló mértékű legyen az emelés, valamint az egészségügyi fizetéseket úgy alakítsák át, hogy a megemelt jövedelem az alapbérben jelenjen meg - fejtette ki Papp Magor.
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.16LEAN Vezetés - LEAN Coaching képzés A Lean Management bevezetés támogatása. Olyan Lean szemléletű vezetők képzése, akik képesek lesznek eredményesen irányítani, támogatni a Lean menedzsment bevezetését saját szervezetüknél, és a gyakorlatban is eredményesen alkalmazzák a Lean szemléletű változáskezelési, coaching, kommunikációs, motivációs eszközöket.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek


Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?