Igazságtalan bérmegállapodás: tüntettek az egészségügyi dolgozók

Az Országház és a villamossínek közötti részt megtöltötték a demonstrálók: egészségügyi dolgozók és szimpatizánsok.

A "Beteg az ország, gyógyítsuk meg!" mottóval tartott tüntetést a Sándor Mária ápolónő vezette Magyarország a Magyar Egészségügyért Civil Társaság hirdette meg a Semmelweis-napra, az egészségügyi dolgozók munkaszüneti napjára.

Sándor Mária beszédében hangsúlyozta, hogy a bérmegállapodás megosztó, és nem szabadna, hogy a "legkisebbek" kiszoruljanak belőle, és azt sem fogják engedni, hogy a betegeket megosszák.

A "feketeruhás" ápolónő, akit állva, vastapssal köszöntöttek a tüntetés résztvevői, hangsúlyozta, hogy a szociális szférában dolgozókat megint kirekesztették a bérfejlesztésből, ezért becsapva és kisemmizve érzik magukat.

Mint mondta, egy szabad országot szeretnének, ahol az ember az érték, olyan egészségügyet, ahol nem kell félni, nem hagyják egyedül, ahol remény van a gyógyulásra, és nem lemondanak az emberekről, ahol van megértő szó, és ahol van elég nővér, szaktudás, eszköz a gyógyításhoz.

Azt hangsúlyozta, ők itt akarnak élni és dolgozni. Jelezte, egész nyáron azon fognak munkálkodni, hogy összefogják a civileket, mint a közoktatásban, és egy úton haladva egy új országot építsenek. Egy politikamentes társaságot szeretnének létrehozni - fogalmazott.

"Nem vetekszünk pártokkal, mi együttműködünk, meghallgatjuk a másik véleményét, és nem eleve elrendelt tárgyalásokra járunk" - mondta, kifogásolva, hogy őket nem hívták meg az ágazati bértárgyalásra.

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke arról beszélt, hogy nem voltak eredménytelenek a közoktatás jobbításáért szervezett utcai megmozdulások, mert változtatásra kényszerítették a kormányt. Kiemelte: akik jelen vannak, az egészségügyi szolgáltatások minőségének javításáért, a "gyalázatosan" alacsony bérek emeléséért, a munkafeltételek jobbításáért küzdenek.

Fontosnak nevezte a szolidaritást, és összefogásra buzdított "mindenkit", mások mellett az oktatásban, az egészségügyben és a közszférában dolgozókat említve.

A Tanítanék mozgalom képviseletében négyen szólaltak fel: Pukli István, a zuglói Teleki Blanka Gimnázium igazgatója, Pilz Olivér, a miskolci Herman Ottó Gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnöke, Törley Katalin, valamint Sulyok Blanka. Közös beszédükben ironikusan kifiguráztak egy Palkovics László oktatási államtitkárral készült interjút, amelyben a politikus osztályozta a kormány munkáját.

Elhangzott, hogy a közoktatás ügye nem előre-, hanem visszafelé haladt. A szónokok utaltak arra, hogy Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének le kellene mondania, és megjegyezték, hogy készek újra és újra a polgári engedetlenségre.

Felszólaltak ellenzéki politikusok is, Szabó Tímea országgyűlési képviselő, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke, és Komáromi Zoltán, az Együtt elnökségi tagja. Jelen volt továbbá Kökény Mihály és Csehák Judit korábbi egészségügyi miniszter, Korózs Lajos, az MSZP országgyűlési képviselője, Lendvai Ildikó szocialista politikus.

A demonstrálók nagy része kartonpapírból készült székeken ült a téren. A beszédek alatt sokszor dudáltak, fütyültek és kereplőztek. Többen "védőnő vagyok" feliratú szalagot akasztottak magukra, sokan fekete pólót viseltek. A szervezők kifeszítettek egy molinót, amelyre azt írták: "Védőnő = hungarikum, fizetése tragikum".

Este nyolc órától Debrecenben is virrasztottak a klinika főbejáratánál a magyar egészségügyért, a tisztességes betegellátásért és az egészségügyben dolgozók megbecsüléséért.