Íme a jövő évi foglalkoztatáspolitikai irányelvek

Az idén a foglalkoztatáspolitika legfontosabb célja a foglalkoztatottság csökkenésének megállítása volt - hangsúlyozta Czomba Sándor. Emlékeztetett: hiába fordítottak több száz milliárd forintot gazdaságfejlesztésre és munkahelyek létrehozására 2002 és 2010 között, gyakorlatilag 70.000-rel csökkent a foglalkoztatottak létszáma. Az első és a második akcióterv arról szólt, hogy milyen gazdasági eszközökkel lehet növelni a foglalkoztatottságot, és ez áll majd a Széchenyi terv keretében megjelenő pályázatok középpontjában is - mondta az államtitkár.

Az európai uniós tagállamok közül immár Magyarországon a legalacsonyabb foglalkoztatási ráta - hívta fel a figyelmet az államtitkár, aki szerint leginkább az alacsony iskolai végzettségűek, a pályakezdő fiatalok és az 50 év felettiek körében kellene növelni a munkavállalók számát, de csökkenteni kell a régiós különbségeket is. Segíteni kell ezenkívül a rugalmas foglalkoztatás elterjedését, mivel Magyarországon a munkavállalók csupán 4 százaléka dolgozik ilyen formában, miközben az uniós átlag 17-18 százalék - hangsúlyozta Czomba Sándor.

A Munkaerő-piaci Alapról elmondta: ebben jövőre 337,2 milliárd forint forrás lesz. Kifejtette: átalakították az alap kiadási és bevételi oldalát, amelynek célja az volt, hogy a közvetlenül nem a munkaerő-piacot szolgáló kiadási jogcímek kikerüljenek az alapból, mintegy "megtisztítsák" ezzel. Passzív ellátásra - álláskeresési járadékra, segélyre - 134,8 milliárd forint áll majd rendelkezésre, a többi pénzt döntően az aktív programokra szánják - ismertette Czomba Sándor.

A kormány munkahely-teremtési terveiről elmondta: a magyarországi foglalkoztatottak kétharmada a kis- és közepes vállalkozásoknál (kkv-k) dolgozik, ehhez képest a kkv-k az európai uniós forrásokból 10 százalékban sem részesültek az elmúlt időszakban. A foglalkoztatás növelésében nagy hangsúlyt kell fektetni a vállalkozói szektorra, azon belül is a kkv-kra, mivel elsősorban ezek képesek munkahelyeket teremteni. Az állam csak az ehhez szükséges, a munkahelyek létrehozására ösztönző politikai és gazdasági környezetet tudja megteremteni - hangsúlyozta a politikus.

Elmondta: jövőre a versenyszférában az előrejelzések alapján létszám-bővüléssel lehet számolni, míg a közszférában - a közfoglalkoztatás figyelembe vétele nélkül - stagnálás, esetleg kisebb létszámcsökkenés várható.

A 2011. január elsején induló Nemzeti Közfoglalkoztatási Programba a rendelkezésre állási támogatás helyett bevezetendő bérpótló juttatásra jogosult 270.000 személyből körülbelül 200 ezret szeretne bevonni a kormány - emelte ki Czomba Sándor. Kifejtette: 15-20.000 embert 6-8 órában, 150.000 munkavállalót 4 órás munkában, mintegy 15 ezer embert pedig országos közmunkaprogramok keretében szeretnének foglalkoztatni.

Az államtitkár hangsúlyozta: azt tervezik, hogy a közmunkaprogram keretében minden olyan nagy- vagy akár térségi szintű beruházásnál, ahol élőmunkaerőt lehet bevonni, szeretnének minél több embernek munkát adni. Jól haladnak a tárgyalások az állami nagyfoglalkoztatókkal is a közmunkaprogramokban való részvételről.

Tájékoztatása szerint a foglalkoztatás képzéssel is párosul, erre a közfoglalkoztatásra szánt 64 milliárd forinton felül 5 milliárd forint jut majd, ezt főként uniós pályázati forrásokból tervezik finanszírozni. Hosszabb távon tovább szeretnék bővíteni a közfoglalkoztatásban részt vevők körét, jövőre erről is lesznek további egyeztetések - fűzte hozzá Czomba Sándor.

Jelezte azt is, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás augusztus elseje óta érvényben lévő szabályait jövőre tovább finomítják, és még tavasszal, az újabb szezon indulása előtt megvizsgálják az eddigi visszajelzések, kritikák alapján azt, hogy hogyan lehet még egyszerűbbé tenni a rendszert.

Az államtitkár a további feladatok között említette a rugalmas foglalkoztatás lehetőségének kiterjesztését, egyben elmondta, hogy már folyik ennek előkészítése, és szavai szerint jövőre ebben is "komoly előrelépés várható".

Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban kötött bérmegállapodást Czomba Sándor eredményesnek és sikeresnek értékelte. Úgy vélekedett, hogy a minimálbérnél és a garantált bérminimumnál végrehajtott emelés munkaadói oldalról is kezelhető, vagyis nem okoz elbocsátásokat, és a munkavállalók is el tudták fogadni.

Czomba Sándor beszélt arról is, hogy a szakképzésben várhatóan a 2011/2012-es tanévben már bevezetik a német típusú duális, vagyis több gyakorlati órát tartalmazó rendszert, ha meglesz a jogszabályi háttere. Felnőttképzésre több 10 milliárd forint jut majd jövőre, elsősorban a munkahelyi hátterű, vagy munkahely-teremtéshez kapcsolódó felnőttképzést szeretnék támogatni.

A soros magyar EU-elnökséggel kapcsolatban hangsúlyozta: az egyik legnagyobb feladat az EU2020 stratégia indítása lesz, és jelenleg foglalkoztatáspolitikai témákban négy-öt olyan dosszié van nyitva, amelyet vagy nekünk kell folytatni, vagy jó lenne lezárni. Kiemelten kezeli majd a magyar elnökség a "Youth on the move" című kezdeményezést, amely a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési esélyeit javítja - mondta Czomba Sándor, aki szeretné, ha a soros elnökség idején a régiós foglalkoztatási különbségek kezelését is kiemelten tudnánk kezelni.