Jobb vagy rosszabb helyzetbe került 2023-ban egy nyugdíjas ápoló vagy egy gyári munkás?

Jobbik: a kormány rossz példát mutat a vállalati szektornak

Ander Balázs Jobbik-képviselő országgyűlési felszólalásában elmondta: "évtizedek óta egy szentségtelen gyarmati modell alapján fosztják ki a magyar társadalmat", egyes számítások szerint 1980 és 2010 közt mintegy 242 milliárd dollárt szivattyúztak ki Magyarországról, és ez az összeg azóta nőtt. Ráadásul a magyar munkavállaló 1856 órát dolgozik éves viszonylatban, szemben a francia 1578 órával - tette hozzá.

Az ellenzéki politikus szerint a kormány a multicégek kottájából játszik, és hallani sem akar arról, hogy a férfiak közül legalább azokat elengedjék 40 év után nyugdíjba, akik megterhelő munkát végeztek. Érdemi bérfejlesztés helyett zöld lámpát adtak a vendégmunkások érkezésére, és rossz példát mutatnak a vállalati szektornak - értékelt.

Fónagy János, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában jelezte: a kormány 2010 óta a munkaalapú gazdaság kiépítésén dolgozik, a teljes foglalkoztatás elérését és a reálbér növelését határozták meg stratégiai célként.

A kormány foglalkoztatási politikájának köszönhetően ma egymillióval többen dolgoznak, mint a Gyurcsány-korszakban, a munkanélküliség az akkor 11 százalék feletti helyett ma tartósan négy százalék alatt van. A munkaerő-tartalék jelentősen csökkent az országban, ezért tették lehetővé a vendégmunkások átmeneti foglalkoztatását a hiányszakmákban - mondta, megjegyezve: a kormány szerint a magyarországi tartózkodás idegeneknek nem alapjog.

DK: az átlagemberek rosszabb helyzetbe kerültek 2023-ban

Arató Gergely DK- képviselő szerint átlagemberek példáján keresztül mutatta be, hogy szerinte mit jelentett a 2023-as év. Egy nyugdíjas ápolónő továbbra is magas élelmiszerárakkal találkozik, nyugdíjemelésének mértéke nem éri el a 19,5 százalékos nyugdíjas inflációt, egyre nehezebben jut kórházi kezeléshez, vizsgálathoz és várható élettartama a nőknél átlagosan öt évvel kevesebb más fejlett országokhoz képest - mondta.

Hozzátette, egy gyári munkásnak egyre magasabbak a rezsiszámlák, a garantált bére csak tíz százalékkal emelkedik, a dolgozói szegénység számára a hétköznapokat jelenti, és "boldog lehet, ha nem adják oda az állását egy vendégmunkásnak".

Emellett pedig a magyarok leggazdagabb egy százalékának kezében van az ország vagyonának harmada, akik tőkejövedelmekből megélnek - tette hozzá Arató Gergely szociáldemokrata fordulatot szorgalmazva.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában rámutatott: egy nyugdíjas ápoló január elsején 15 százalék, majd további 3,5 százalék emelést kapott, így háború, válság, gazdasági nehézségek idején 18,5 százalékkal nőtt a nyugdíja. Ezzel szemben a baloldal idején elvették a 13. havi nyugdíjat, sőt reálértékben is csökkentek a nyugdíjak.

Úgy fogalmazott: egy gyári munkásnak ma megmarad a munkahelye, ezzel szemben a baloldal idején magas volt a munkanélküliség. Arról is szólt: a kormány a rezsiárak esetében mindent megtett, hogy egy átlagembernek ne kelljen többet fizetni, az átlagfogyasztásig továbbra is a rezsicsökkentett ár van érvényben. A baloldal viszont többször is emelte a rezsiárakat - idézte fel.