Jövőre tovább nő a munkanélküliség

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) idén is megjelentette a Munkaerőpiaci Tükör 2006 című kiadványt. A kötet 2000 óta minden évben összefoglalja az adott év munkapiaci folyamatait, a jogszabályi változásokat és a friss kutatásokat.
Herczog László, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára elmondta, hogy idén nem született országos bérajánlás, mert nem tudtak közös nevezőre jutni az munkaadók és a munkáltatók. Az államtitkár hangsúlyozta, 1995 óta nem történt ilyen. „Az országos bérajánlás tulajdonképpen hungarikum, egyfajta átmenet a rendszerváltás előtti teljes kötöttségből a liberális munkaerőpiac felé”- tette hozzá. Hasonló, konszenzusos bérajánlás nincs sem Nyugat-Európában, sem az Amerikai Egyesült Államokban, van viszont ágazati kollektív bérmegállapodás, ami pedig Magyarországon hiányzik.

Munkanélküliség: majdnem elértük az EU-átlagot

A kötet első részében a 2005-ös munkapiaci trendeket elemzi Fazekas Károly és Telegdy Álmos. Az adatokból kiderül, a munkapiaci aktivitás 2005-ben sem változott számottevően. A 15-74 éves korosztály körében 2004-ben és egy évvel később is 50,5 százalék volt a foglalkoztatási ráta, ez mindössze néhány száz fős eltérést jelent. „Ez nagyon alacsony, 900 ezer-1 millióval több foglalkoztatottra lenne szükség ahhoz, hogy elérjük az uniós átlagokat” – mondta Fazekas Károly, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa.

Munkanélküliségben viszont majdnem elértük az uniós átlagot: több évig tartó csökkenés majd stagnálás után 2005-ben nőtt meg a munkanélküliségi ráta. Az Eurostat adatai szerint 8,8 százalék az uniós átlag, míg Magyarországon 2005-ben a 15-74 évesek 7,2 százaléka volt munkanélküli, de 2006 első negyedévére már 7,7 százalékra nőtt. Elsősorban a nők, a fiatalok és az alacsonyan képzettek körében nőtt a munkát keresők száma, de növelte az arányt az is, hogy az inaktívak egy része elkezdett munkát keresni, mivel így bekerült a munkaügyi ellátórendszerbe.

2005-ben nem csak a munkanélküliség nőtt, hanem emelkedtek a bérek is és csökkent a közalkalmazottak száma. Az idei megszorító csomag azonban valószínűleg visszafogja a bérek növekedését és tovább növeli majd a munkanélküliséget.

A béren kívüli juttatás is növeli az egyenlőtlenségeket

Egy másik tanulmányban azt vizsgálták, mekkora szerepe van a béren és jutalmakon felül adott juttatásoknak a teljes munkajövedelmen belül. Ide tartozik a gépkocsi- és mobiltelefon-használat, a ruhapénz, az étkezési hozzájárulás, a reprezentációs költségek fedezése és a közlekedési hozzájárulás is. A Tárki-monitor felmérése szerint a magyar munkavállalók túlnyomó többsége kap valamilyen béren kívüli juttatást. A legelterjedtebb az étkezési hozzájárulás és a ruhapénz, ezek adása nem túlságosan függ a dolgozó beosztásától. Étkezési hozzájárulást a megkérdezett felsővezetők 60,9 százaléka, a betanított segédmunkások 53,3 százaléka és a beosztott értelmiségiek 70,5 százaléka kap. Gépkocsi-használat viszont csak a felső vezetők 38,1 százalékának jár, a beosztott értelmiségieknek csak 3,1 százaléka vezethet céges autót. A kutatásból az is kiderül, hogy a béren kívüli juttatásokból való részesedés és annak nagysága is együtt mozog az alapkeresettel, azaz még növeli is a jövedelemegyenlőtlenségeket.