Júliustól már szigorú az APEH

Rendeződni látszik a munkaviszony helyett szerződéssel foglalkoztatottak helyzete. Június harmincadikán lejár az a türelmi idő, melyet a cégek kaptak a színlelt szerződéssel alkalmazott munkavállalók jogviszonyának rendezésére. A korábban szabálysértésen ért cégeknek emellett beszámolási kötelezettséget ír elő a törvény, hogy megszüntette-e a törvénytelen állapotot. Erre egy hónapja van a vállalatoknak.

Kiket érint?

A színlelt szerződések a vagyonőrök, a sportolók, az előadóművészek és az újságírók körében volt gyakori foglalkoztatási forma. A becslések szerint mintegy ötvenezer ember esetében a cégek, munkavállalóikat szerződéses viszonyban foglalkozatták – jóllehet rendes munkaviszonyban dolgoztak –, hogy így elkerüljék a járulékfizetést.

Ezzel a költségvetés éppúgy, mint a TB-kassza megrövidült, a munkavállaló jogai sérültek, nem járt neki betegszabadság, felmondási idő, hogy csak a legnagyobb tételeket említsük. (A magyar állapotokat mutatja, hogy színlelt szerződésekkel kapcsolatos munkaügyi perről nem tudnak a munkaügyi minisztérium illetékesei, vagyis a munkavállalók belenyugodtak a helyzetbe.)

Első körben a sportolók és vagyonőrök helyzetét rendezték, tavaly óta törvény írja elő a munkaviszonyban történő foglalkoztatásukat. Az előadóművészeket és az újságírókat alkalmazó cégek azonban türelmi időt kaptak 2006 nyaráig. A moratórium lejárta sok ezer munkavállaló munkaviszonyát rendezheti. Az így jelentkező költségeket a legtöbb cég részben áthárítja a munkavállalóra, ritka az olyan munkaadó, aki teljesen a dolgozóval fizetteti ki, illetve maga állja az összes terhet.

Csak a büntetés tart vissza

A munkaügyi ellenőrök és az APEH ellenőrzései a több éve tartó moratórium alatt is folyamatosak voltak, ha azonban színlelt szerződéssel leplezett munkaviszonyra bukkantak, eltekintettek a büntetéstől. Érdekes adat, hogy a színlelt szerződéseket az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelet (OMMF) ellenőrei eddig is büntették, az OMMF szankcióinak azonban nem nagyon volt visszatartó ereje. Az APEH bírsága az OMMF által kiszabott büntetések sokszorosa is lehet, és ez, úgy tűnik, hat, legalábbis a számok egyelőre ezt mutatják. Azoknak a cégeknek az esetében, ahol a korábbi ellenőrzések alkalmával azt tapasztalták, hogy színlelt szerződéssel foglalkoztatnak dolgozókat, július 31-ei határidővel beszámolási kötelezettséget írtak elő, hogy a jogsértéseket korrigálták-e.

Juhász Istvántól, az APEH szakmai elnökhelyettesétől a FigyelőNet megtudta, hogy az elmúlt időszakban százhárom cég esetében találtak színlelt szerződéseket, ezeknek több mint fele már másfél hónappal a határidő lejárta előtt bejelentette, hogy áttért a béres foglalkoztatási formára. Ez annál is inkább figyelemre méltó, mivel az APEH felé meglévő kötelezettségek teljesítését a magyar lakosság hagyományosan nem kapkodja el, gondoljunk csak a 22-i postai sorokra.

Sőt, ment tovább Juhász István, a tetten nem ért cégeknek ilyen bejelentési kötelezettsége nincsen, mégis több cég önkéntes, biztos, ami biztos alapon beszámolt a munkahelyek átalakításáról. Ezek együttesen már háromezer dolgozóra vannak hatással.

Általában az APEH nyer

A cégek egy része nem adta magát könnyen, és bíróságon támadta meg az APEH határozatait. Juhász István elmondta, hogy ezeket a pereket az adóhatóság rendre megnyeri. A törvényes foglalkoztatásra áttérni nem hajlandó renitens cégek esetében az APEH behajtja a felfüggesztett bírságot, illetve ha a jövőben talál ilyet, szigorúan büntetni fog. A munkavállalók nincsenek kitéve a büntetésnek abban az esetben, ha néhány renitens cég nem teljesítené a törvényben előírt feladatait. Az APEH illetékese a FigyelőNetnek kijelentette, hogy elsősorban a cégeket veszik célba, a munkavállalók sokkal inkább áldozatai, mint elkövetői a színlelt szerződéseknek. Ugyanez vonatkozik azokra a munkavállalókra, akik eddig színlelt szerződéssel dolgoztak, és fennakadtak egy korábbi adóhatósági ellenőrzésen.