Kétszer annyian jelentkeztek mesterképzésre

A következő tanévtől mintegy 17 ezren szeretnék valamilyen mesterképzésen folytatni tanulmányaikat. Az akkreditációs folyamat előrehaladtával a meghirdetett szakok köre is bővült, a jelentkezők lényegesen nagyobb kínálatból választhattak: míg tavaly 76, addig az idén már 164 mesterszakra érkezett be felvételi kérelem.

A mesterszakra jelentkezők közül a legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) két karát, a pedagógiai és pszichológiai (PPK), vagy a bölcsészettudományi (BTK) kart jelölték meg első helyen, de a Szegedi Tudományegyetem is a toplista első tíz helyezettje között van, két karral. Az adatokból jól kivehető az egyetemi karok dominanciája.

A főiskolák elsősorban tanári mesterszakjukkal vonzották a jelentkezőket: a top10-be csak egy főiskolai kar, a Nyíregyházi Főiskola pedagógusképzése jutott be. A húsz legtöbb jelentkezőt vonzó intézmény között már az egri Esterházy Károly Főiskola három - elsősorban ugyancsak tanárképzést folytató - karát is megtalálni.

Ha a vizsgálódást a nappali munkarendre jelentkezőkre szűkítjük, akkor az egyetemi karok súlya még nagyobb: a legtöbb nappali mesterszakos jelentkezőt vonzó 20 intézmény közé egy főiskolai kar sem tudott bekerülni. A toplista két éllovasa, az ELTE-PPK és az ELTE-BTK helyet cserélt, de a budapesti egyetem ez esetben is viszonylag komoly előnnyel vezeti a mezőnyt.

A legtöbb jelentkezőt a nappalisok közül is a tanári mesterszak tudhatja a magáénak, a top10-ben azonban megjelent a geográfus, a történelem, a biológus, valamint a fordító és tolmács mesterszak is - ezek az összes jelentkezőt figyelembe vevő listán a 10. és a 20. hely között vannak.

A mesterszakokra jelentkezők képzési területek szerinti megoszlását vizsgálva a pedagógiai, a bölcsészettudományi, a gazdaságtudományi és a társadalomtudományi terület kiemelkedő jelentősége látható. A négy nagy képzési terület valamelyikén szeretne tanulni a mesterszakra jelentkezők közel háromnegyede.