Keveslik a közmunkások béremelését

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) rendkívüli összehívását kezdeményezi mert a kormány az országos bérajánlás és a minimálbéremelés mértékénél alacsonyabb ütemben, jövőre mindössze 2,4 százalékkal akarja emelni a közfoglalkoztatottaknak járó béreket - közölte a szövetség elnöksége szerdán az MTI-vel. A Nemzetgazdasági Minisztérium a felvetésre reagálva közölte: nem a VKF hatásköre a közfoglalkoztatási béremelés, arról kormányrendelet rendelkezik majd.

Az MSZSZ azt kéri, hogy a VKF üléséig ne hirdesse ki a kormány az új közfoglalkoztatási bért.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatásért felelős államtitkára kedden jelentette be, hogy a kormány a jövő évre várható inflációval, azaz 2,4 százalékkal emeli januártól a közfoglalkoztatottak bérét.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöksége a közlemény szerint "megdöbbent" a kormány döntésén, s emlékeztet arra, hogy a VKF-en megszületett megállapodás szerint jövőre a minimálbér 3,6, a garantált bérminimum 3,5 százalékkal emelkedik, valamint az országos bérajánlás mértéke is ezzel megegyező.


Az MSZSZ szerint a kormányzati döntés azt jelenti, hogy több mint 300 ezer közfoglalkoztatásban dolgozó béremelése nem éri el a 3,5 százalékos mértéket, amit a szakszervezeti szövetség felháborítónak tart. Az MSZSZ attól tart, hogy "az állami vállalatok bértárgyalásai kapcsán követendő kormányzati magatartást ez a döntés előrevetíti" - olvasható a közleményben.

Az MSZSZ kifejti: a közfoglalkoztatási bér bevezetése rontotta a magyar bérhelyzetet. A "normál" bérű munkák kiszervezése, majd közmunkával történő felváltása miatt tömegek végeznek az alacsony összegű minimálbérnél kevesebbért munkát. A mostani döntés tovább növeli a különbséget a minimálbér és a közfoglalkoztatási bér között, ez a helyzet pedig elfogadhatatlan a munkavállalók számára.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség véleménye szerint a piaci viszonyok között a szabályok betartásával működő munkáltatók könnyen veszíthetnek azokkal szemben, akik állami segítséggel alacsony bér mellett közmunkásokat foglalkoztathatnak, és ezzel versenyelőnyre tesznek szert.

Ezért kérik a VKF-ben lévő munkáltatói szövetségeket, hogy csatlakozzanak kezdeményezésünkhöz, és még idén hívják össze a VKF rendkívüli ülését, és addig ne hirdessék ki a 2014. évi közfoglalkoztatási bért és közfoglalkoztatási garantált bért.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI megkeresésére szerdán este közölte: a kormány döntése alapján 2,4 százalékkal, a jövő évre tervezett infláció mértékével nő a közfoglalkoztatottak bére 2014-ben, ezzel az érintettek nettó keresete 50 ezer forint fölé emelkedik a gyermekkedvezmények figyelembe vétele nélkül is.

Mint írták, a családi adókedvezményekkel is számolva 2014-től az egygyermekes közfoglalkoztatottak nettó bére 60 632 forintot, a kétgyermekeseké 70 632 forintot, a 3 vagy több gyermekeseké pedig 76 141 forintot tesz ki. Amennyiben mindkét szülő közfoglalkoztatott, és 3 vagy több gyermeket nevelnek, 2014-től mindkettőjük nettó bére 76 141 forint lesz. Ebben az esetben a család - a közfoglalkoztatási bér emelésének és az adóváltozásnak köszönhetően - közel 30 ezres többletbevétellel számolhat januártól - mutat rá a közlemény.

A közfoglalkoztatási bér emeléséről kormányrendelet rendelkezik majd.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának kompetenciájába - amint az a szervezet elnevezéséből is következik - a versenyszféra béreiről történő konzultáció tartozik - írta az NGM.