Ennyi lesz jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum
Megállapodtak a jövő évi béremelésről a kormány, a munkaadók és a munkavállalók háromoldalú egyeztető ülésén, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) csütörtökön.
A megállapodás alapján a minimálbér bruttó összege 7,5 százalékkal, 347 000 forintra, míg a garantált bérminimum 6,1 százalékkal, 396 000 forintra emelkedik - közölte Kármán András pénzügyminiszter Facebook-oldalán. A tervezett adójóváírással együtt, az egyéb személyi jövedelemadó-kedvezményekre nem jogosult munkavállalók esetében a minimálbér nettó összege 17,2 százalékkal, havi közel 37 ezer forinttal, a garantált bérminimumé pedig 13,3 százalékkal, havi mintegy 33 ezer forinttal növekedhet - tette hozzá. A miniszterek hangsúlyozták: a kormány a 2027. évi bértárgyalások során a munkavállalói jövedelmek érdemi növelése és a vállalkozások teherviselő képességének megőrzése közötti egyensúly kialakítására törekedett. A kezdetben jelentősen eltérő munkáltatói és munkavállalói álláspontok közelítése során olyan háromoldalú megállapodás jött létre, amely egyszerre szolgálja a munkavállalók vásárlóerejének növekedését, a foglalkoztatás stabilitását és a szabályozás széles körű társadalmi legitimációját.
Az idei év lezárta után a felek közösen dolgoznak egy középtávú, képletalapú megegyezésen is, ami garantálni tudja a nominális bérek gazdasági teljesítőképességéhez igazodó, méltányos meghatározását - olvasható a miniszterek bejegyzésében. Kalmár Ákos, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnökségi tagja az ülést követően az MTI-nek elmondta: a munkaadók és a munkáltatók kétoldalú megállapodással arra jutottak, hogy a versenyszférában működő munkáltatóknak 5 százalékos általános bérfejlesztést ajánlanak jövőre, tekintettel egyes ágazatok gazdasági teherbírására.
Az MGYOSZ elnökségi tagja szerint a jövő évi bérmegállapodással a munkaadók és a munkavállalók mérsékelten elégedettek. Megjegyezte, hogy a tárgyaló felek nagyon messziről indultak eredeti javaslatukkal, a megállapodás érdekében mindenkinek engednie kellett. Az MGYOSZ az MTI-nek küldött közleménye szerint fontos kompromisszumnak tekinti a megállapodást, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a béremelések fenntarthatóságához a vállalkozások gazdasági feltételeinek javulására is szükség van. "A megállapodás minden fél részéről kompromisszumot igényelt. A béremelés mértékéről meg lehet állapodni, a fedezetéről azonban nem lehet tárgyalóasztal mellett dönteni. Azt a vállalkozásoknak a piacon kell előteremteniük" - fogalmazott Kalmár Ákos a közleményben. A szervezet közleménye szerint a minimálbér meghatározásakor a gazdasági teljesítőképesség mellett a legalacsonyabb keresetűek jövedelmi helyzetét is mérlegelni kellett, a garantált bérminimum esetében ugyanakkor nagyobb súllyal érvényesültek a vállalkozások teherbírásából és a munkaerőpiaci viszonyokból következő szempontok.
Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: jelen körülmények között jó megállapodás született, a kompromisszumkeresés segítette az egyezség megtalálását. Az ülésen aláírt szándéknyilatkozatban szerepel az is, hogy középtávú bérfelzárkóztatási stratégiát dolgoznak - tette hozzá a MASZSZ elnöke. Hatvani Jácint, a LIGA Szakszervezetek elnöke a VKF ülésen elért eredményeket úgy kommentálta az MTI-nek küldött közleményben, hogy a bruttó minimálbért illetően nem, de a nettó minimálbért tekintve sikerült teljesíteni azt az elvárást, hogy Magyarország eleget tegyen a ratifikált minimálbér-irányelvnek. A cél természetesen megmarad, szeretnék, ha a bruttó értékre is igaz lenne, hogy a minimálbér elérje rendszeres átlagkereset 50 százalékát, de megértik a gazdaság és a munkáltatók aggályait, és engedtek a hároméves megállapodás által meghatározott értékekből. Hatvani Jácint kiemelte, hogy a garantált bérminimum emelésének mértékét is sikerült a munkáltatói ajánlatnál magasabb mértékűre módosítani. A legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakörökben dolgozókra érvényes béremelkedés és a minimálbér közötti nagy különbség hosszú távon összecsúsztatná a kétféle bérminimumot, ezért a munkavállalói oldal szerette volna, ha a minimálbér és a garantált bérminimum közötti különbség arányaiban 2027-ban is megmaradjon. Itt kompromisszumos megállapodás született, amely a munkavállalói oldal álláspontja szerint vállalható - tette hozzá.
MTI
- 2026.11.23Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek


Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon