Keveslik a szakszervezetek a 57-58 ezer forintos minimálbért

"Azt szeretnénk, ha a magyar gazdaságban tapasztalt kedvező változások a dolgozók bérében is megjelennének" - hangsúlyozta a szövetség elnöke sajtótájékoztatón. Úgy vélte, a GDP tavalyi 4-4,5 százalékos, valamint az ipari termelékenység 8-10 százalékos növekedéséből a munkavállalók semmit sem érzékeltek. Sőt, a vártnál nagyobb infláció "egyszerűen elvitte a kialkudott 7-8 százalékos bruttó keresetnövekedést", így a bérek vásárlóértéke stagnál.

Hozzátette, a helyzetet tovább nehezíti a munkaerőpiac pangása. A foglalkoztatottság jelentősen nem nő annak ellenére, hogy a kormányzat rendszeresen beszámol arról, hol, mennyi új munkahely létesült. "Nehéz tárgyalásokra számítunk, már csak azért is, mert az eddigi kormányzati nyilatkozatokból számunkra úgy tűnik, mintha a kormány 2005-re be akarná fagyasztani a béreket" - mondta el.

Borsik János utalt rá, hogy az idő sürget, mivel az adókkal kapcsolatos jogszabályok módosítását célzó tervezetet szeptember 15-ig kell elkészíteni, a jövő évi állami költségvetésről szólót pedig a kormánynak a hónap végéig szükséges jóváhagynia. Hozzátette, a bérajánlásra a kormány, a minimálbérre pedig a szakszervezetek tesznek javaslatot.

Az elnök közölte, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége pontos számításokat még nem végzett, de javaslatukkal a minimálbér a jelenlegi bruttó 54 ezer forintról mintegy bruttó 60 ezer forintra emelkedne, továbbá síkra szállnak ezen összeg adómentességének fenntartása mellett. Végezetül megjegyezte, a kormány a minimálbért várhatóan bruttó 57-58 ezer forintban szeretné majd meghatározni, ezt a szövetség azonban kevesli.