Kiemelt figyelmet kap a foglalkoztatás

A foglalkoztatás helyzetéről és az előrelépést szolgáló intézkedésről az Országgyűlésnek benyújtott jelentés bizottsági véleményezése egybeesett Csizmár Gábor szakminiszter éves meghallgatásával. Kormánypárti és ellenzéki oldalról egyaránt számos kérdést kapott a munkaügyi tárca vezetője a bizottság tagjaitól, az elhangzott észrevételek érintették a foglalkoztatáspolitika szinte minden területét. A foglalkoztatási célokat és feladatokat illetően az álláspontok közelítése, a módszerek és eljárások tekintetében pedig vita jellemezte a két oldal véleménynyilvánítását.


Csizmár Gábor a bevezetőjében reményét fejezte ki, hogy szakpolitikai kérdésekben egyetértés alakulhat ki a bizottság tagjai között, hiszen a foglalkoztatás pártok feletti, nemzeti ügynek tekinthető. Mindenki által elfogadható álláspontnak nevezte, hogy a hazai gazdaság kiegyensúlyozott fejlődése teremtheti meg a foglalkoztatás bővítésének, a bérek felzárkóztatásának feltételeit. Mivel sokan maradnak távol - különböző okokból - a munkaerőpiactól, egyik legfontosabb feladat a gazdasági aktivitás növelése. Egyébként - tette hozzá a miniszter - a nagy arányú passzivitással magyarázható a hazai munkaerőpiacnak az a sajátos jelensége, hogy egyszerre növekszik a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma. Továbbá egyetértésre számító kérdésnek nevezte Csizmár Gábor, hogy csökkenteni kell az alulképzettséget, hiszen a magasabb képzettségű emberek - ezt statisztikával is bizonyította - könnyebben, nagyobb arányban találnak munkahelyet. S azt sem vitatja senki, hogy átláthatóvá kell tenni a magyar munkaerőpiacot.

Kérdésekre és észrevételekre válaszolva a miniszter

hangsúlyozta: a foglalkoztatás bővítése bonyolult folyamatok eredőjeként valósul meg, a munkaerő-piaci beavatkozások eltérően érintik az egyes rétegeket, ezért folyamatokat kell menedzselni, nincs egyetlen jó megoldás. Szakértők szerint a társadalmi össztermék 4,5 százalékos növekedése mellett tervezhető a foglalkoztatás 0,5-1 százalékos növelése. A jövőben elsősorban a versenyszférában, a kis- és közepes vállalkozásoknál, valamint civil szektorban jöhetnek létre új álláshelyek. A közszférában bővülés nem várható, a jelenlegi létszám stabilitása lehet a reális cél. Folytatva az eddigi erőfeszítéseket, számottevő lehetőséget jelent a távmunka és a részmunkaidőben történő foglalkoztatás, de - tette hozzá a miniszter - ez utóbbi területen csak a bérfelzárkózás, az átlagbér növekedése után várható jelentős áttörés. Még hosszú évekig számolni kell a közmunka és a közhasznú munka szervezésével is.

Csizmár Gábor megerősítette: a szaktárca továbbra is megkülönböztetett figyelmet fordít a pályakezdők, a kisgyermeket nevelők, a romák, a megváltozott munkaképességűek és az 50 év felettiek foglalkoztatására. A versenyszférában jelentős érdeklődés mutatkozik a pályakezdők foglalkoztatása iránt a Start program keretében. Három év alatt megsokszorozódtak a romák foglalkoztatására fordított pénzeszközök, a megyei kisebbségi önkormányzatok együttműködési megállapodások keretében segítik a programok végrehajtását, ígéretes új kezdeményezések születtek. Demográfiai okokból egyre inkább előtérbe kerül az idősebb korosztályok és a nyugdíjasok foglalkoztatása. Ezt indokolja az is, hogy az inaktívak 40 százaléka nyugdíjas és közülük sokan még nem érték el a nyugdíjkorhatárt. Ami a megváltozott munkaképességűeket illeti, az érintettekkel történt egyeztetések nyomán változtak a szabályok, megszűnt a támogatásokkal való visszaélés lehetősége, de a Kormány nem vont el forrásokat.

A hátrányos helyzetű régiókkal kapcsolatban a miniszter felhívta a figyelmet, hogy differenciált és változó képet mutat a hazai munkaerőpiac ebben a tekintetben. Már Nyíregyházán is előfordul, hogy egy induló vállalkozás nem kap megfelelő munkaerőt helyben, egyes Vas megyei kistérségekben pedig, ahol a munkanélküliséget korábban csak hírből ismerték, foglalkoztatási gondokkal kell szembenézni. Egyetértett azzal a megállapítással, hogy a szakképzés területén az utolsó pillanatban születtek meg a szükséges lépések.

Csizmár Gábor úgy ítélte meg, hogy négy év viszonylatában várhatóan létrejön 400 ezer új munkahely, de számolni kell mintegy 300 ezer állás megszűnésével is. Az adó- és járulékterhek folyamatosan csökkentek az elmúlt években, jelentős mértékben korszerűsödött a munkaügyi intézményrendszer, hatékonyabb a rendelkezésre álló források felhasználása. Kedvező feltételeket teremt a feladatok végrehajtásához, hogy a Kormány kiemelten kezeli a foglalkoztatás ügyét.