Kiosztották a családbarát munkahely díjait

A családbarát munkahely díjra ötven cég és intézmény pályázott az ország minden tájáról, a résztvevők között megtalálható a néhány fős kisvállalkozás, nagyvállalat, multinacionális cég, a költségvetési szervezetek között pedig egészségügyi- és gyermekintézmények, polgármesteri hivatalok, rendvédelmi szervek és közigazgatási hivatal is. A szaktárca közlése szerint, ezeken a pályázatokon keresztül szeretné bemutatni, mit tehetnek a cégek a dolgozókért. A pályázat a megfelelő munkakörülmények kialakítását, rugalmasságot, megértést a munkavállaló családi kötelezettségei iránt, lehetőség biztosítását a szakmai továbbfejlődésre és különböző extra juttatásokat vár el a cégektől.

A munkaidő rugalmas kezelése az egyik fontos pillére a családbarát munkahelynek. A rugalmas- vagy részmunkaidő és a távmunka főleg a nőknek, azon belül is a kisgyermekes anyáknak, illetve ápolást végzőknek lehet nagy segítség. A szakmai továbbképzést munkaadó és munkavállaló egyaránt fontosnak tekinti, a családbarát modell azonban arra helyezi a hangsúlyt, hogy a képzés munkaidőben történjen vagy családi programokkal egybekötve. Több cég rendelkezik egészségmegőrzési stratégiával, melynek alapja a prevenció. Az emberi erőforrás-gazdálkodás, a magas szintű juttatások, a baráti légkör kialakítása, a munkatársak közötti összetartás megteremtése csak néhány a további lehetőségek közül.

A pályázat tapasztalatairól készült elemzés hangsúlyozza, hogy a dolgozók jó közérzetéért hozott erőfeszítések meghozzák gyümölcsüket, az engedmények nem rontják a versenyképességet. A beérkezett anyagokból kitűnik, hogy a pályázó cégek szerint a legtágabb értelemben vett jó munkakörülmények fokozzák a munkavállaló kötődését a céghez, növelik a motivációt és ezen keresztül a teljesítményt, ezzel együtt csökken a stressz és a fluktuáció. A hazai törekvések az európai uniós elképzelésekkel összhangban zajlanak. Az Európai Bizottság a foglalkoztatás bővítése érdekében öt prioritást határoz meg a tagállamok számára. Ezek közül az egyik kiemelt cél a nemek közötti munkahelyi esélyegyenlőség javítása, és a munka-magánélet jobb összeegyeztethetőségét elősegítő lépések megtétele.