Korrupt sofőrök és utasok a Volán járatain

Csak Pest megyében a Volánbusz Rt. járatai százhetven települést kötnek össze a fővárossal, a megye egyes városaiba, községeibe kizárólag a társaság buszaival lehet eljutni. A távolsági járatoknak nevezett buszokon a pénztárakban vásárolt bérlettel elővételi vagy a vezetőnél megváltott menetjeggyel lehet utazni. Annak, aki Budapest agglomerációjában – például Etyekre, Érdre – rendszeresen utazik a Volánbusz üzemeltette járatokon, bizonyosan nem kerülte el a figyelmét, hogy a menetdíj megfizetésére létezik „alternatív" megoldás is.

A buszvezetők ugyanis olykor nem adnak jegyet a felszállóknak, a kasszába kerülő viteldíjnak ekképp semmi nyoma sincs, a felszálló a buszvezető zsebébe fizet, nem a közlekedési vállalat bevételét gyarapítja. A rendszer két lábon áll, az utas is érdekelt a buszvezető kezdeményezte csalásban, a FigyelőNet tapasztalata szerint ugyanis spontán konszenzus alapján felezik a nyereséget. Egy példán keresztül bemutatva: kétszáz forintos útért, száz forintot fizet az utas, jegyet nem kap, száz forintot megtakarított, a vezető ugyanannyit nyert.

Egyik kutya, másik eb

A csalást mindkét fél kezdeményezheti. A buszvezető úgy, ha nem ad jegyet, az utas, ha – fenti példánknál maradva – egy százast nyom a vezető markába, majd a jegyre nem várva beljebb sétál. Tapasztalatunk szerint tömeges jelenségről van szó: a szoros sorokban felszálló utasok egyike sem tart igényt a jegyére, magától értetődő természetességgel vesztegeti meg a sofőrt, aki hagyja magát, mindezt a többi utas szeme láttára.

A rendszer annyira stabil, a résztvevők annyira biztonságban érzik magukat, hogy a buszvezetők némelyike még fel is háborodik, ha valaki – a FigyelőNet újságírója - mégis jegyet szeretne kapni. A borravalót keveslő vendéglősöknél már tapasztalt arckifejezést érhetjük tetten, lekezelő hangnem, kioktatás, beszólás lehet a bűntetetésünk a vezető vérmérsékletétől függően.

„Ellenőrző méréseink szerint évente mintegy nyolcszázmillió forint folyik el" – tájékoztatta lapunkat Sohár István, a Volánbusz Rt. vezérigazgató-helyettese. Hozzátette, ez a társaság költségvetésének négy százalékát jelenti. Ez a kár csak Pest megyében – összesen mintegy 6500 – járatot üzemeltető Volánbusz Rt.-t érinti.

A teljes országos veszteségről becslések sincsenek. Marcsa Ildikó, a mintegy hatvan Volán-társaságot tömörítő Volán Egyesülés autóbusz-közlekedési igazgatója lapunknak elmondta, hogy országos jelenségről van szó. Ugyanakkor a probléma súlya megyénként eltérő, a fővárosban erősebben jelentkezik, vidéken, ahol az emberek jobban ismerik egymást, és ahol a buszvezetők a magas munkanélküliség miatt jobban félnek az elbocsátástól, kevésbé.

A Volánbusz Rt. 2003-ban huszonnégymillió forintos nyereséggel zárta az évet, 2004-ben 447 millió veszteséggel, 2005-re pedig nullszaldóval számolnak a társaság vezetői.

Alacsony hatékonyságú razziák

A társaság tehát tudatában van a jelenségnek, s különböző kísérletek történtek is a csalás visszaszorítására. A cég csökkentette a buszvezetők által kezelt készpénz mennyiségét, bevezette a menetjegy-elővételt a végállomásokon, tíz jegykiadó automatát telepített a legforgalmasabb helyekre, kezdeményezte a bérletvásárlásra ösztönző viteldíjrendszer kidolgozását, háromszorosára növelte az ellenőrök létszámát. Jelenleg közel hetven ellenőr dolgozik a Volánbusz (Pest megyei) járatain, de a cég más szervezetekkel is együttműködik, ugyanis az ellenőröket gyorsan megjegyzik a sofőrök.

Többféle módszer szerint dolgoznak: ellenőriznek az autóbusz-állomáson a beszállásnál, helyközi megállónál felszállva, esetenként pedig egy-egy forgalmi területen razziáznak, szinte minden autóbuszjáratot megvizsgálva. A hatékonyság meglehetősen alacsony, az utasok összejátszanak az autóbuszvezetőkkel - tudtuk meg Sohár Istvántól. Nemcsak az autóbuszvezetők hívják fel egymás figyelmét az ellenőrökre, hanem az utasok is, sőt a személygépkocsival utazók is jeleznek a sofőröknek.

A FigyelőNet újságírója is tanúja volt az egyik végállomáson végrehajtott operett-ellenőrzésnek. A kontrollnak semmi értelme nem volt, mert a végállomáson zajlott, ahol az utasok a sofőrtől nem vehetnek jegyet, csak előre megváltott jeggyel szállhatnak fel. Minden a legnagyobb rendben zajlott, szabálytalanságnak nyoma sem volt. A dolog iróniája, hogy egy órával később ugyanazzal a busszal és sofőrrel visszatérve a fővárosba az ellenőrök nem voltak a járművön: a felszállók nem kaptak jegyet.

Az utasok némelyike felemeli szavát a rendszer ellen, és panaszt vagy feljelentést tesz, de a megfigyelt esetekhez képest elenyésző mértékben. Az utasok bejelentése azonban önmagában nem elég ahhoz, hogy a cég eljárást indítson dolgozója ellen, erre csak akkor kerül sor, ha a bejelentést követő ellenőrzés bizonyította az utas igazát. Egy évvel ezelőtt került fel a buszokra az a tájékoztató matrica, mely az utas lehetőségeit ismerteti, ha visszaélést tapasztal a jegyek körül. Az ingyenesen, éjjel-nappal hívható, üzenetrögzítővel összekötött zöld számot tartalmazó matrica felhelyezését heves tiltakozás kísérte a buszvezetők részéről. Azt kifogásolták, hogy a társaság ezzel a lépésével potencionális tolvajnak tekinti őket. Sohár István meggyőződése, hogy a buszvezetők többsége becsületesen dolgozik.

Elfogynak a sofőrök

A tettenérés a cég alkalmazottai esetében jövedelemelvonást, visszatérő esetben elbocsátást von maga után. A vezérigazgató-helyettes kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy a bizonyítási eljárás nem egyszerű faladat, az utasok pedig nem hajlandóak tanúskodni. A szankciók szigorításánál figyelembe kell venni, hogy egy-két botlás miatt érdemes-e valakit elbocsátani, különösen akkor, amikor buszvezetőkből amúgy sincsen túlkínálat, és egy buszvezető kiképzése félmillió forintba kerül. Az esetek a kívülálló számára sokszor nem is egyértelműek, a visszaélés nehezen bizonyítható, a Volánbusz több pert veszített már a Munkaügyi Döntőbíróságon. Az utasokkal még komplikáltabb a vállalat dolga, az ő helyzetük kísértetiesen emlékeztet a BKV-n bliccelőkére. A jogi szabályozás nem teszi lehetővé, hogy az ellenőrök a szabálytalanul, jegy nélkül, vagy nem megfelelő jeggyel utazók adatait felvegyék, így gyakorlatilag nincs lehetőség a számonkérésére.