Köztársasági elnök kerestetik

Köztársasági elnök kerestetik 2005. február 24. " class="kapcsszoveg">T. Cs. FigyelőNet-összeállítás A kulisszák mögött már gőzerővel folyik az egyeztetés a következő köztársasági elnök személyével kapcsolatban, ám most egy neves jobb és baloldali személyiségeket egyaránt tagjai közt tudó értelmiségi kör nyilvánosan tette le voksát Sólyom László mellett. Százhúsz ismert személyiség – köztük a Fidesz holdudvarához tartozó Makovecz Imre és az SZDSZ-ből nemrég kilépett Eörsi István - nyílt levélben tette közzé, hogy "a jogállamiság hajthatatlan képviselőjét", Sólyom Lászlót javasolják a köztársaság elnökének megválasztani az Országgyűlés jobb- és baloldali képviselőinek. A nyílt levélben az aláírók kiemelték: a demokratikus intézmények megteremtéséért, az állampolgárok jogbiztonságáért a rendszerváltozás éveiben talán senki se tett többet az Alkotmánybíróság első elnökénél. "Sólyom László neve egybefonódott a jogállamiság hajthatatlan, következetes képviseletével. Az alkotmány betűjét és szellemét, ha kellett, a parlamenti pártokkal szemben is védelmébe vette" - írták. Az MDF támogatja Az MDF alkalmasnak tartja Sólyom Lászlót a köztársasági elnöki tisztség betöltésére - közölte Dávid Ibolya. Az MDF elnöke hangsúlyozta, hogy körültekintő eljárás keretében célszerű megjelölni a köztársasági elnökjelöltet. Kiemelte a politikusok felelősségét, utalva arra, hogy nem közvetlenül a nép választja a köztársasági elnököt. Dávid Ibolya arra az álláspontra helyezkedett, hogy a jelöltállítás felelősségét a négy parlamenti párt egy-egy tagjából álló bizottságnak kellene vállalnia. Megjegyezte, hogy hasonló elven működik az alkotmánybírákat jelölő bizottság. Politikai kampánytéma és ötletelés helyett a nemzet iránti felelősséggel célszerű javasolni a köztársasági elnök megválasztását - mondta. Emlékeztetett arra, hogy Mádl Ferenc már korábban bejelentette: nem vállal újabb felkérést. Sólyom Lászlóról közismert, hogy az MDF alapító tagja, tizenöt éve részt vett a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain. Párttagságáról akkor mondott le, amikor az Alkotmánybíróság tagja lett. A testület elnöki tisztét három cikluson át töltötte be. Sólyom jelenleg tagja a Védegylet nevű civil szervezeteknek, melynek kezdeményezésére a nyílt levél megszületett. „Különböző emberek" Az érintett az MTI-nek adott szerda esti nyilatkozatában kijelentette, hogy fontosnak tartja ugyan, hogy civil kezdeményezésre vetődött fel esetleges államfői jelölése, de úgy látja, egyelőre nincs min gondolkodnia. "A lista láttán örültem, hogy itt olyan, nagyon különböző emberek jöttek össze, akik egyébként nehezen képzelhetők el együtt" - mondta, jelezve, hogy a névsorban jobb- és baloldalinak elkönyvelt közéleti személyiség, polgármester, művész, földműves egyaránt szerepel. Mint felidézte, mintegy három hete a Védegylet azzal kereste meg, hogy szeretnék az országgyűlési képviselőket nyílt levélben felkérni a jelölésére. "Azzal a feltétellel egyeztem bele, hogy én nem veszek részt semmiben, hiszen ez az ő kezdeményezésük" - mondta. Hozzáfűzte: nem tudta, kiknek a támogatását kérik, s nem látta sem a levelet, sem a listát. Arra a kérdésre, hogy pártokkal beszélt-e az esetleges jelöltségről, nemleges választ adott. Sólyom László rámutatott arra: az Alkotmány szerint az az elnökjelölt, akit ötven képviselő írásban az Országgyűlés elnökének javasol. "Ha ötven képviselő megkérdez, akkor van min gondolkodni, amíg ilyen kérdés nincs, addig nem foglalkozom ezzel" - tette hozzá. Az esélyesek tábora Persze nem Sólyom az egyetlen aki „még nem gondolkodik a dolgon". Az elmúlt hetekben, hónapokban számos jelölt neve felmerült, közülük információink Glatz Ferenc az MTA korábbi elnöke a legesélyesebb, de korábban szóba került a kormányból tavaly októberben távozó Bárándy Péter, a kabinethez nemrég csatlakozott Göncz Kinga, valamint az egykori ombudsman Gönczöl Katalin neve is. A kiszivárgott és kiszivárogtatott információk kapcsán egyelőre csupán annyit lehet komoly valószínűséggel kijelenteni, hogy a szocialista pártban lezajlott generációváltás, valamint a decemberi népszavazást megelőző, a kormányoldalt nem teljes mellszélességgel támogató nyilatkozatai elmosták Szili Katalin pártelnök esélyeit. Annyi viszont különösebb kockázat nélkül kijelenthető, hogy hamarosan beindul a jelöltállító nagyüzem, hiszen korábbi lapinformációk szerint a két kormányzó párt január végén, február végén elkezdte a hivatalos egyeztetéseket a posztjáról augusztus 3-án leköszönő Mádl Ferenc lehetséges utódjáról. Hiller István a szocialista párt elnöke korábban azt ígért, hogy a párt tavaszi jelölőkongresszusán hivatalosan is döntenek a következő köztársasági elnök személyéről, akiről a parlament várhatóan június 7-én szavaz majd. Parlamenti matematika Hogy miként, az nyilván elsősorban a koalíciós pártok jelöltjétől függ, ám némi meglepetésre Kövér László a Fidesz választmányának elnöke nemrég úgy nyilatkozott, elképzelhetőnek tartja egy "baloldali kötődésű, de nem pártpolitikai múltú és jelenű személy" támogatását. Ennél szigorúbbnak tűnik a kisebbik koalíciós párt. Az SZDSZ már többször kijelentette, hogy ragaszkodik ahhoz, hogy a köztársasági elnök nem lehet se pártpolitikus, se megosztó személyiség, ugyanakkor rendelkeznie kell társadalmi elfogadottsággal, tekintéllyel. A legfeljebb háromkörös szavazás első két fordulójában szükség van a Fidesz támogatására a köztársasági elnök megválasztásához, ám ha ez nem jön össze, harmadjára már egy sima (kormány)többség is elég az új elnök személyének véglegesítéséhez.