Krízisalap: még senkinek nem utalták a segélyt

A krízistámogatási kérelmekről szóló első adatok szerint a legtöbb igény az észak-alföldi, a legkevesebb a közép-magyarországi regionális nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz érkezett. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság összesítése alapján nagy az érdeklődés az Észak-magyarországi és a Közép-dunántúli, viszonylag csekély viszont a Dél-alföldi és a Nyugat-dunántúli régiókban.

Eddig még senkinek nem utaltak segélyt, a kérelmek elbírálása folyamatban van - tájékoztatta a lapot a főigazgatóság.

A szakértőknek részben igazuk lett, a krízisalap indulásakor ugyanis úgy nyilatkoztak, nem a hátrányos helyzetű kistérségekből, hanem a fejlettebb régiókból érkezik majd a legtöbb igény, a válság miatt ugyanis onnan bocsátottak el sok munkavállalót - hívja fel a figyelmet a cikk, utalva arra, hogy a munkanélküliség egy év alatt a Nyugat- és a Közép-dunántúli, valamint az Észak-alföldi régióban nőtt a leginkább. A Közép-Dunántúlon például az esztergomi Suzuki gyár tömeges elbocsátása miatt, a Nyugat-Dunántúlon pedig a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt., illetve a General Electric létszámleépítése miatt veszítették el tömegével a munkájukat.

A főigazgatóság összesítése szerint sokan reménykednek abban, hogy nehéz helyzetükön enyhíthet a vissza nem térítendő támogatás, a Fidesz ennek ellenére létrehozása óta támadja a programot. Cser-Palkovics András, a párt helyettes szóvivője megismételte az ellenzéki párt vesszőparipáját: a krízisalap valójában az MSZP választási pártkasszája - írja a Népszava.

A kríziskezelő program számlaszámán a kormány által felajánlott 1 milliárd forinton felül 3 milliárd 188 millió 623 ezer 130 forint van. Előzetes becslések alapján körülbelül 5,5 milliárd forint gyűlhet össze, a felajánlásokat november 15-ig várják - emlékeztet a cikk.

Népszava