Kutatás-fejlesztés: nincsenek szakemberek

Az MTA MFA közleményében kiemelte: az Integrált Mikro/Nanorendszerek Nemzeti Technológiai Platform (IMNTP) felmérése szerint Magyarországon az egyetemi, főiskolai hallgatók csupán tíz százaléka tanul reálszakon, miközben a természettudományos és műszaki területen képzett diplomások aránya az OECD átlagában huszonöt százalék körül van, sőt a távol-keleti országokban - például Szingapúrban - meghaladja a negyven százalékot is.

A kutatóintézet rámutatott: sürgős intézkedésekre volna szükség azon folyamat megállításához, amely Magyarországot a sokat hangoztatott kutatás-fejlesztés és innováció országa helyett legjobb esetben is csupán alacsony bérű, elektronikai összeszerelő-ipari gazdasággá teszi.

Az IMNTP felmérése alapján azonban nemcsak mennyiségi, hanem súlyos minőségi hiányosságok is jellemzik a magyar oktatást. Ennek egyik példája, hogy a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság - amely a magyar felsőoktatás minőségéért felelős független szakmai testület - új tagjai között nem található meg a műszaki terület egyetlen képviselője sem.

A közlemény szerint azért is kiemelten fontos az ágazat szakemberhiányának mielőbbi megoldása, mert a teljes elektronikai műszer-ipar a magyar feldolgozóipar exportjának 35 százalékát teszi ki.