Létszám- és reálbércsökkenés az egészségügyben

Az Egészségügyi Stratégiai Kutató Intézet (ESKI) legfrissebb adatai szerint (167, főként önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltató visszajelzése alapján) a teljes munkaidőben foglalkoztatottak egy főre jutó havi bruttó átlagkeresete 2007 második negyedévében 160 370 forint volt, ami az előző év azonos időszakához képest nominálisan 5,8 százalékkal magasabb, reálértéken viszont 2,6 százalékkal alacsonyabb. Az orvosok keresete ennél kisebb mértékben csökkent (0,5 százalékkal), a szakdolgozóké viszont majdnem a kétszeresével lett alacsonyabb (4,3 százalékkal).

A statisztikák alapján elmondható, hogy az egészségügyi és szociális ágazatban 2003 óta különböző ütemben, de folyamatosan csökken a foglalkoztatottak száma. A KSH 2003-as felmérése szerint a humán-egészségügyi ellátás területén 136 ezren dolgoztak, tavaly év elején pedig már csak 114 ezren. Ez a szám októberre csaknem 10 ezerrel csökkent.

Mindazonáltal radikális létszámcsökkenés a 2007 júliusa és decembere közötti időszakban figyelhető meg igazán. Ekkor az egészségügyben alkalmazottként dolgozók száma az előző év azonos időszakához képest 11 százaléknál nagyobb mértékben csökkent.

Az ágazati reform kezdete óta folyamatosan mérséklődik a dolgozói létszám és a foglalkoztatottak reálbére - nyilatkozta a Napi Gazdaságnak az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Cser Ágnes úgy látja, az idei esztendőben tovább folytatódik a kedvezőtlen tendencia. Leginkább azok a kórházi dolgozók félthetik állásaikat, akiknek az intézményét magánkézbe adták. A tapasztalatok szerint ugyanis az újonnan privatizált kórházakban a legegyszerűbb módon próbálnak profitot termelni, nevezetesen, hogy a munkaerő árából csippentik le.

A szakszervezeti vezető szerint a magasan képzett hazai szakemberek helyére egyre több kórházban keletről érkező, jellemzően munkaerő-kölcsönzők által toborzott betanított dolgozókat "ültetnek". Az orvosok között is egyre több külföldi akad, sokuktól már a magyar nyelv magas szintű ismeretét sem követelik meg - közli Cser Ágnes. Az érdekképviseleti vezető hozzátette: a szaktárcától évek óta hiába kérnek adatokat a foglalkoztatottságról és a bérek alakulásáról.

Napi Gazdaság