Létszámbővítések, elbocsátások: íme a munkaadók jövő évi tervei

Az eredményeket ismertető keddi budapesti sajtótájékoztatón Kiss Judit, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: a Manpower munkaerő-piaci mutató értéke - amelyet a munkaerő-felvételt és elbocsátást tervezők arányának különbségéből számolnak - a 2013 márciusának végéig terjedő időszakra mínusz 2 ponton állt.

Kiss Judit kiemelte: negyedéves összehasonlításban a munkaerő felvételi hajlandóság 2 százalékponttal gyengült, míg éves összevetésben 12 százalékpontos a javulás. Az ügyvezető igazgató kifejtette: az első negyedéves várakozások általában gyengébbek, mint az előző év utolsó negyedére vonatkozóak. Hozzáfűzte, hogy Magyarországon az idei év elején kedvező tendencia kezdett kibontakozni a munkaadók felvételi kedvét illetően, ez most kissé megtört a jövő évi első negyedévre vonatkozóan. Szezonálisan kiigazított adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre - jelezte.

Kiss Judit kifejtette: a tavalyi év azonos időszakához képest a felére - 22-ről 11 százalékra - csökkent azoknak a munkaadóknak az aránya, akik elbocsátásokat terveznek, ezzel párhuzamosan ugyanakkor sajnos nem nőtt jelentősen azoknak az aránya, akik felvétellel számolnak. Vagyis a mutató erősödését az elbocsátások számának csökkenése okozza, ami jó hír ugyan, de a felvételi szándék élénkülése híján nem lehet valójában a munkaerő-piaci helyzet jelentős javulásáról beszélni - vélekedett a szakértő.

A régiós adatokról elmondta: a nyolc régió közül kettőben a munkáltatók pozitív munkaerő-piaci várakozásokat jeleztek 2013 első negyedévére, Észak-Alföldön és Közép-Magyarországon egyaránt 2 százalékos növekedést várnak. A legrosszabbak a Dél-Alföldi és a Nyugat-Dunántúli álláskeresők esélyei; e két régióban mínusz 8, és mínusz 6 százalék a 2013. első negyedévi mutató értéke.

2012-höz viszonyítva, a Nyugat-Dunántúl kivételével, valamennyi régióban jelentősen javultak a kilátások - mondta el Kiss Judit, hozzátéve, hogy a legnagyobb mértékben - 23 százalékponttal - a Dél-Dunántúlon regisztráltak pozitív elmozdulást, ezt követi Észak-Magyarország 19 százalékponttal, majd a Közép-Dunántúl, és az Észak-Alföld következik 18-18 százalékponttal. Budapesten és a Közép-Magyarországi régióban szerényebb mértékben, 5-5 százalékponttal javultak a kilátások.

Az iparági eredményeket ismertetve az ügyvezető igazgató hangsúlyozta, hogy a kilenc ipari szektor közül háromban pozitívak a munkaadók várakozásai a következő három hónapra. A legnagyobb - bár szerény, 4 százalékpontos - növekedés az üzleti és pénzügyi szolgáltatások, valamint a kereskedelem területén várható. Mindkét szektorban javultak a kilátások az előző negyedévhez és az egy évvel korábbihoz képest is. A szállítmányozás és raktározás területén plusz 1 százalékon áll a mutató.

A legtöbb elbocsátást a mezőgazdaságban tervezik, itt a mutató értéke mínusz 13 százalék, igaz, ebben a szektorban hagyományosan mindig az első negyedév a leggyengébb. A munkahelyek számának jelentős csökkenésére számítanak a közüzemi szolgáltatások területén, ahol a kormány jelentős átalakításokat tervez; a mutató itt mínusz 9 százalékon áll. Továbbra is negatívak a kilátások az építőiparban, ugyanakkor a szektor kilátásai rendkívül nagy arányban, 22 százalékponttal javultak az egy évvel korábbi mélyponthoz képest - emelte ki Kiss Judit.

Szekeres Katalin marketing vezető elmondta: Európán belül éves összehasonlításban nincsenek nagy kilengések a munkaerő-piaci mutató értékét tekintve. Kedvező, hogy negyedéves összehasonlításban Németország tartja pozícióját, a Manpower munkaerő-piaci mutató értéke ott 5 pont maradt. Angliában plusz 6 ponton áll, ami az utóbbi években a legmagasabb érték, és főként a pénzügyi, biztosítási szolgáltatások ágazatban a legnagyobb a cégek felvételi hajlandósága - mondta Szekeres Katalin.