Lőttek az adóreformnak

Veres János pénzügyminiszter szerint míg korábban 200-250 milliárd forintos lehetőség állt rendelkezésre a jövő évi adócsökkentésre, jövőre akár már 100 milliárd forint többlet-kamatkiadással kell számolni, ami csökkenti az adóváltoztatásra fordítható forrásokat. Az állampapír-piaci hozamok 100-150 bázisponttal emelkedtek.

Bár Veres nyilatkozatában csupán annyit állít, hogy a magasabb törlesztés csökkenti az adókönnyítésre fordítható pénzt, valójában föl is emészti azt.

Nincs miből adót csökkenteni

A pénzügyminiszter korábban ugyanis az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) egyeztetésén a FigyelőNet információi szerint azt mondta, hogy a 200 milliárd forint körüli „játéktér” (ez az összeg változott a későbbi nyilatkozatokban később 200-250 milliárdra) valójában csak 100 milliárd, mivel a tartalékképzés s hasonló okok miatt nem lehet ennél többet adócsökkentésre fordítani.

Ez összecsengett Gyurcsány Ferenc véleményével is, aki nagyjából ennyiről beszélt az Euromoneynak, a GDP-érték arányában félszázalékos adócsökkentés – erről nyilatkozott ugyanis a miniszterelnök - éppen csak valamivel több a 100 milliárdnál (bár azután a kormányfő akadémiai prezentációjában 200-250 milliárd forintról beszélt.) A közvetlenül adócsökkentésre fordítható százmilliárd forintot viszont – úgy tűnik – elviszik az államadósság megnövekedett terhei, amelyek eddig sem voltak jelentéktelennek nevezhetők.

Egyre nagyobb adósságterhek

Az államadóssággal kapcsolatos adatok (részletek a keretes anyagban) fényében nem meglepő, hogy már egy kismértékű kamatemelkedés is erőteljesen megnöveli az eleve magas törlesztési terheket. További aggodalomra adhat okot a törlesztési terhek növekedése szempontjából, hogy az MNB világossá tette: kész további alapkamat-emelésre, ha szükséges.

Bár mind az erős forint, mind annak megőrzése érdekében (is) végrehajtott kamatemelések (amelyek a forint megnövekedett keresletén keresztül drágítják azt) növelik az adósságterhet, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ezt a szempontot csak akkor mérlegelheti, ha az infláció csökkentésének céljait nem veszélyezteti, erre kötelezi ugyanis a jegybanktörvény. (Jelen esetre fordítva nem mérlegelheti, a gyengülő forintnak az import révén inflációs hatása lenne).

A mérlegelést egyébként nehezítené, hogy a költségvetés részben devizában adósodott, adósodik el (a teljes adósság csaknem 30 százalékában).

Egyelőre átrendeződés sem valószínű

Mindettől függetlenül természetesen lehetségesek lennének a különböző adónemek közötti átrendezések, az eddig elkészült szakértői tanulmányok, illetve a miniszterelnök által bejelentett alternatívák jelentős részben ilyen típusú átrendezésekről szóltak (bár számos szakértő szerint nem az adónemek közötti átrendezés, hanem az adószint általános csökkenése lenne az igazán kívánatos).

A kialakult politikai helyzetben azonban egyelőre az sem tűnik valószínűnek, hogy akár az átrendezésekkel kapcsolatos elképzelések valamelyike megvalósulna.