Ma véglegesítik az ekhot

Az eredeti elképzelés szerint ez a forma félúton lett volna a vállalkozói lét és a munkaviszony között: nem biztosította volna a Munka Törvénykönyvében az alkalmazottak számára garantált teljes védelmet, viszont költségszámlákat sem kellett volna produkálniuk a vállalkozóknak.

A helyzet a Világgazdaság szerint annyiban változott, hogy az ekhot nem a teljes jövedelem után kellene fizetni, hanem az alkalmazottaknál a minimálbér összegéig az azt terhelő járulékokat kell megfizetni, míg e fölött terhelné az ekho a fizetést. Az ilyen jellegű kifizetés éves szinten – a minimálbér felett – 10 millió forintig érvényes, e fölötti jövedelem esetén újra a teljes köztehermennyiséget ki kell fizetni.

Az ekho a munkavállaló részéről 15, míg a munkaadó részéről 20 százalékos közteherviselést jelent. Vagyis a minimálbér terhei nem ebben a formában fizetendők, azonban ezzel a munkavállaló kedvezőbb körülmények közé kerül, hiszen alkalmazva van, és így rá érvényesek a Munka Törvénykönyvében lefektetett jogok és kötelességek – csupán a közteherviselés mértéke lesz az alkalmazotti státusnál valamivel alacsonyabb.

Ez viszont valószínűleg munkahelyi konfliktusok forrása lesz, hiszen az ugyanakkora nettó jövedelmet kapó ekhós munkatárs sokkal kevesebbe kerül majd egy vállalatnak, mint a teljes munkabérre bejelentett kollégája.