Magasabb lett a nyugdíj

Már tudjuk, miért a magyarok találták ki a Rubik-kockát- mondta nemrégiben egy nemzetközi tanácskozáson egy amerikai szakértő a magyar nyugdíjrendszer kapcsán. Az eset jól példázza a magyar nyugdíjrendszer összetettségét, amin a legutóbbi módosítások sem könnyítettek.

A számos változás közül most induló cikksorozatunk első részeként a nyugdíjak emelésével foglalkozunk, miután csütörtökön elindult az emelt összegű járandóságok folyósítása. Ez tág értelemben véve 3,1 millió embert érint hazánkban, ennyien részesülnek ugyanis nyugdíjban vagy nyugdíjszerű szociális ellátásban. Közülük 2,7 millióan kapnak öregségi, azaz a köznapi értelemben vett nyugdíjat. Az emelt nyugdíjak természetesen többletterhet rónak az államkasszára, ebben az évben mintegy 100 milliárd forint kiadást jelent a költségvetésben - mondta a FigyelőNetnek Korózs Lajos MSZP-s képviselő, a parlament szociális bizottságának elnöke, aki a bonyolult rendszerben segít olvasóinknak eligazodni.

A svájci index

A nyugdíj nem szociális ellátás, hanem szolgálati idővel és járulékfizetéssel szerzett jog - szögezte le a bizottsági elnök. Minden nyugdíjast érint a 2007-től átlagosan 4 százalékos nyugdíjemelés, amit az úgynevezett svájci index alapján számoltak ki: összeadják a várható infláció (6,2 százalék), és a nettó átlagkereset (1,7 százalék) százalékos emelkedését, majd elosztják kettővel, így jön ki a négy százalékos, átlag 2600 forintos növelés. Ennek megfelelően az öregségi nyugdíj 2800, a rokkantsági 2160, az özvegyi nyugdíj pedig 1820 forinttal emelkedett 2007-től.

Január elsejétől a minimálnyugdíj 26 830 forint, ami azért fontos, mert ez alapján számolják ki a különböző támogatásokat és szociális juttatásokat. (Gázártámogatást például az kaphat, akinek a jövedelme kevesebb a mindenkori minimálnyugdíj három és félszeresénél.)

Öregségi és özvegyi nyugdíj

Magyarországon jelenleg 2,7 millióan kapnak öregségi nyugdíjat, 400 ezren pedig nyugdíjszerű ellátásban részesülnek, ami ugyancsak rendszeres, havi ellátást jelent. Ezenfelül több százezer embert érintenek az özvegyi nyugdíjakkal és az értékvesztett nyugdíjakkal kapcsolatos intézkedések - hangsúlyozta Korózs Lajos.

Hazánkban ugyanis mintegy 200 ezer olyan özvegy él, aki nem rendelkezik saját jogú nyugdíjjal - azaz nincs elegendő szolgálati ideje ahhoz, hogy saját nyugdíjat kapjon. Ők korábban csak az elhalálozott házastársuk nyugdíjának 50 százalékát kapták. Ez az összeg tavaly 55, idén 60 százalékra nőtt. Érdekes módon ennek a rétegnek 98 százaléka nő, ők magukat is úgy nevezik: az 50 százalékos özvegyi nyugdíjasok - fogalmazott a politikus. Azon özvegyek, akiknek jár saját jogú nyugdíj, elhalt házastársuk járandóságának 30 százalékára jogosultak. Az özvegyi nyugdíj költségvetési hatása 10 milliárd forint.

Értékvesztett nyugdíjak

Magasabb emelésre volt szükség azok esetében, akik 1988. január 1-je előtt mentek nyugdíjba. A rendszerváltás előtt megállapított alacsony juttatások hiába emelkedtek százalékos arányban egyenletesen az évek során, mára nagyon lemaradtak a később megállapított, ugyancsak a svájci index alapján egyenletesen emelkedő nyugdíjaktól. Odáig jutottunk, hogy ugyanabból a szakmából, ugyanannyi szolgálati év után van aki például 85 ezer, más pedig 160 ezer forint nyugdíjat kap világított rá a paradoxonra a szociális bizottság elnöke.

Ez az egyenlőtlenség 680 ezer embert érint, vagyis ennyien élnek még azok közül, akik 1988. január elseje előtt mentek nyugdíjba. Az ő esetükben fő szempont volt a nagyobb szolgálati idő pozitív elismerése, és nem jellemző módon közöttük nemek szerint is differenciált a kép: a nők a mostani változások során magasabb emelést kaptak.

Az 50-es években ismeretlen volt még a gyermeknevelés után járó szolgálatiidő-kedvezmény, amit most, utólag szintén kompenzáltak magyarázta Korózs Lajos. Megelőlegezve, hogy minden nőnek volt gyermeke, az átlagos négy százalék mellé öt százalékkal emelkedett tehát az 1987. december 31. előtt nyugdíjba ment nők juttatása. Az ugyanezen körbe tartozó férfiak nyugdíja viszont összességében négy plusz három százalékkal lett 2007-től magasabb.

A szolgálati idő is számít

A szolgálati idő elismerése az alapja még mindig a húsz éve nyugdíjba vonult emberekről szólva a további, ugyancsak nemek szerint differenciált emelésnek. Férfiak esetében 29 szolgálati év fölött minden egyes ledolgozott év félszázalékos emelést jelent, ami azonban nem lehet több 10 százaléknál. Nőknél már 27 év munka után emelnek fél százalékot.

Tehát egy átlagosnak mondható 42 éves munkaviszonyt figyelembe véve egy férfi még mindig hangsúlyozva: ha 88 előtt ment nyugdíjba megkapja az átlagos 4 százalékos emelést, plusz 3 százalékot automatikusan, és a 29 éven fölül ledolgozott 12 évért még hat százalékot. 2007. január elsejétől tehát a nyugdíja 13 százalékkal emelkedett, de 7 százalék a minimum próbál rendet vágni a káoszban Korózs Lajos. A nőknél ugyanilyen logikával számolva 42 év munka után az emelés 16 százalék, és a minimum náluk 9 százalék. Ez a fajta korrekció 27 milliárd forinttal terheli az ország büdzséjét.