Magyartanárok Egyesülete: elfogadhatatlan az alaptanterv tervezete

Az egyesület az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a tervezet indokolatlanul viseli a Nemzeti alaptanterv nevet, ugyanis az a részletezettsége miatt nem pusztán közös alapot, különböző tantervek közös alapját, közös nevezőjét, valamiféle nemzeti minimumot jelöl ki, hanem ismeretanyaga (közműveltségi tartalmai) tekintetében nagyjából kitölti a kerettanterveket, illetve a helyi tanterveket is; jórészt átveszi ezek szerepét.

Úgy látják, ha a NAT ilyen marad, akkor nem fogja megteremteni a közös nemzeti műveltség alapját, nem éri el a deklarált célt, a nemzeti közösség rétegeinek, illetve tagjainak egymással való szót értését. Mint írták, ilyen mennyiségű közműveltségi tartalom a szakiskola közműveltségi időkeretében, az összórakeret 33 százalékában nem közvetíthető, a szakközépiskolák időkeretének erre fordítható 60 százaléka sem elegendő ekkora tananyagmennyiség átadására. Azaz a NAT valójában csak a gimnáziumi oktatás közös műveltségtartalmát adja meg, így a tervek szerint a korcsoportnak csupán mintegy 20 százaléka kaphatja meg a közös nemzeti műveltségalapot - tette hozzá a szervezet.

Kitértek arra is, hogy az erkölcstan különálló tantárgyként való megfogalmazása idegen a NAT egész - műveltségi területekben gondolkozó - szerkezetétől. Egyéb megfontolások mellett annak kötelező bevezetése szerintük azért is vitatható, mert ennek a 9-12. évfolyamokon biztosított óraszáma "elszívja a levegőt", elveszi a teret a Magyarországon a demokrácia fejlődése szempontjából kulcsfontosságú társadalomismeret, illetve ennek rokontárgyai elől.

Nem tartják indokoltnak, hogy a fejlesztési feladatokat lajstromozó rész szakít a megnyújtott - hatéves - alapozó szakasz koncepciójával, mivel az szerintük sokat tehetett volna az esélyek egyenlőtlenségének csökkentése érdekében.

Az egyesület úgy fogalmazott: magyar nyelv és irodalomból a tervezet legkártékonyabb vonása a kötelezendően "megtanítandó" művek rendkívül magas száma. A mintegy kétszáz, legalább szerzői névvel, de az esetek egyharmadában konkrét címmel is előírt mű véleményük szerint lehetetlenné teszi a szövegeknél való igazi elidőzést, a diák és a szöveg közötti, a tanár irányításával folyó interakciót, beszélgetést. Úgy vélik, ennyi művet csak "leadni" lehet, a személyes műveltség részévé tenni nem.

Azt ugyanakkor örvendetesnek tartják, hogy a NAT négyéves iskolaszakaszokra, és nem évpárokra adja meg a közműveltségi tartalmakat. A másik pozitívumnak azt nevezik, hogy a szerzőket és azok műveit a tanterv ábécében és nem időrendben sorolja föl. Hozzátették: az új alaptanterv tervezete a műlistája terjedelmében a leginkább az 1978-as tantervhez hasonlít. Mint írták, az előírt kanonizált művek nagy száma a gyakorlatban lehetetlenné teszi a kortárs művek és a populáris alkotások nagyobb mérvű bevonását az irodalomtanításba; ez pedig végső soron a klasszikus alkotások befogadásának is árt, mivel a "jelentől elzárt múzeummá teszi az irodalomórát".

Álláspontjuk szerint egy olyan Nemzeti alaptantervnek, amely valóban biztosítani kívánná az iskolai önállóságot, a módszertani szabadságot, és valóban lehetővé akarná tenni a differenciálást, a jelenlegi műlistának legfeljebb a harmadát, a legeslegfontosabb 20-30 művet lenne szabad tartalmaznia. Ebben az esetben a szakközépiskola és a szakiskola sem fosztatna meg a közös nemzeti műveltségtől, a közös nemzeti minimumtól.

Egy ilyen kívánatos nemzeti alaptantervben sokszor csak példaként szerepelnének művek - írták, hozzátéve: egy-egy nagy költőnek pedig csak két-három műve lenne cím szerint megadva, s emellett csupán egy "tól-ig" határ szerepelne. "Mondjuk Petőfitől a Nemzeti dal, Az alföld és a Szeptember végén, és "további öt-tíz költemény" - szemben a jelenlegi tervezetben szereplő 24 verssel. Ez esetben a tanterv nem szakadna el a realitástól, és nem késztetné rohanásra és frontális tananyagleadásra a tanárokat" - fogalmazott a Magyartanárok Egyesülete.

Korábban Takaró Mihály irodalomtörténész is bírálta az új NAT-ot, és múlt pénteken a történelemrész visszavonását kérte a Történelemtanárok Egylete. A társadalmi vita során a véleményeket március 2-ig várták.

Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet vezetője múlt pénteken az MTI kérdésére azt mondta, hogy csaknem ezer hozzászólás érkezett. Most a közigazgatási véleményezési szakasz következik, amelynek határideje március 9-e.

Kaposi József közlése szerint a beérkezett szakmai véleményeket a jövő hét elején elkezdik a szakmai bizottságok áttekinteni, és egy-másfél hét múlva már látni lehet azokat az irányokat, esetleges változtatásokat, amelyek átvezethetők lesznek. A főigazgató az MTI értesülését megerősítve elmondta még: a dokumentumot a Magyar Tudományos Akadémia is véleményezi, és külön kérték az irodalomtörténeti rész áttekintését.