Hiába a diploma és a különóra? Ezért nyernek mégis a gazdagok gyerekei a munkaerőpiacon

A gazdag szülők mindig is mások voltak: nemcsak több pénz állt a rendelkezésükre, de jóval többet is költöttek a gyermekeik művelődésére és fejlesztésére. Az egyetemi helyekért és a jól fizető állásokért folytatott küzdelem élesedésével azonban a kevesebb jövedelemből gazdálkodó családok is elkezdték korábban és agresszívabban finanszírozni a gyermekeik jövőjét. A tipegők zongoraóráitól a tinédzserek tenisziedzéséig a túlhajszolt, intenzív gyermeknevelés (intensive parenting) világméretű jelenséggé vált.

Másodállássá vált a gyereknevelés

A szülők által vállalt anyagi és időbeli terhek drasztikusan megugrottak:

• Egekbe szökő sportköltségek: Az amerikai gyermekek több mint fele sportol az iskola után vagy hétvégente. 2024-ben ez az átlagos családnak gyermekenként 1016 dollárjába (több mint 370 ezer forintjába) került csak a fő sportágat tekintve – ez 46%-os ugrást jelent 2019-hez képest, ami a kumulatív infláció duplája.

• Időbeli elköteleződés:

A logisztika, a gyerekek heti többszöri edzésre fuvarozása és az edzőkkel való egyeztetés az amerikai szülőknek heti több mint 15 óráját emészti fel, ami egy részmunkaidős állás időtartamának felel meg.

A testi fejlesztést a szellemi felkészítés követi. Ázsia gazdagabb részein a magánórák már régóta a mindennapok részét képezik: Dél-Koreában 2025-ben az iskolás korúak 75%-a jár el különórára – még a legalsó jövedelmi ötödbe tartozók 57%-a is. A legfiatalabbak sem mentesülnek a nyomás alól: az ötévesek mintegy 80%-a részesül fizetett oktatásban. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) becslése szerint az egy tanulóra jutó átlagos korrepetálási kiadás elérte az átlagos háztartási rendelkezésre álló jövedelem nagyjából egytizedét.

A tendencia mára egész Ázsiát elérte:

• India: A diákok mintegy 27%-a (a városi területeken 31%-a) részesül magánoktatásban.

• Kína: Az oktatási kiadások a legszegényebb régiókban növekedtek a leggyorsabban.

Nyugaton is összébb zárult az olló

A jelenség nem korlátozódik Ázsiára. Franciaországban a 15–18 éves diákok egyharmada vesz részt magánoktatásban. Nagy-Britanniában az állami iskolákban tanuló legszegényebb és leggazdagabb háztartások közötti különóra-szakadék szinte teljesen eltűnt: a legalsó jövedelmi negyedből származó diákok 37%-a kap magánórákat, ami alig marad el a legfelső negyed 39%-os arányától – mutat rá a Sutton Trust nevű oktatási jótékonysági szervezet adataira támaszkodva a The Economist. Londonban az állami iskolások körében ez az arány eléri a 45%-ot.

A különbség részben az államilag finanszírozott felzárkóztató programoknak köszönhetően csökkent, de maguk a szülők is egyre többet fizetnek: a 11–16 éves brit állami iskolások 30%-a nyilatkozott úgy, hogy vett már igénybe magánoktatást, míg 2005-ben ez az arány még csak 18% volt.

Miért váltak a szülők ennyire feszültté?

Matthias Doepke, a London School of Economics és Fabrizio Zilibotti, a Yale Egyetem professzora rávilágítottak: minél nagyobbak a társadalmi egyenlőtlenségek egy országban, a szülők annál inkább háttérbe szorítják az olyan belső értékeket, mint a önállóság vagy a kreativitás.

Nyugaton mára általánossá vált a félelem, hogy a társadalmi szakadék tovább mélyül, a középosztálybeli életszínvonal pedig többé nem magától értetődő. Ez a bizonytalanság szigorúbbá és feszültebbé tette a szülőket: a nevelésben az alkalmazkodás és a kitartó munka vált az elsődlegessé – ezt a szemléletet próbálják túlhajszolt különórákkal és edzésekkel ráerőltetni a gyerekekre.

A fegyverkezési verseny költségei

A gyermekkori teljesítményhajsza költségei folyamatosan emelkednek:

(Forrás: National Transfer Accounts nemzetközi kutatási projekt, az adatok az infláció kiszűrése érdekében 2020-as dollárértéken számolva)

A gazdagok előnye mégis megmarad

A megnövekedett befektetések ellenére a társadalmi mobilitás elakadt. Ennek fő oka, hogy

bár a szegényebbek többet költenek, a tehetősek sem vettek vissza a tempóból.

Annak az esélye, hogy a gyerekek jobban teljesítsenek a szüleiknél, az elmúlt évtizedben stagnált Franciaországban és Spanyolországban, míg Szingapúrban és Dél-Koreában egyenesen összeomlott.

A legnevesebb egyetemekre bejutni nehezebb, mint valaha:

• A Harvard Egyetem a jelentkezők mindössze 3%-át veszi fel, míg 1960-ban ez az arány még 30% volt.

• A Pekingi Egyetemre felvett vidékiek aránya az 1978 és 1998 közötti egyharmadról 2021-re körülbelül az egyhatodára esett vissza – ez gyorsabb csökkenés, mint amilyen mértékben Kína vidéki lakossága arányaiban zsugorodott.

A munkaerőpiaci valóság: Ugyanaz a diploma, eltérő fizetés

Még ha sikerül is megszerezni a felsőfokú végzettséget, az esélyek nem egyenlőek:

• Elitbe jutási esélyek: A Sutton Trust adatai szerint az első generációs (nem diplomás háttérből érkező) amerikaiak mindössze 30%-a jut el a legfelső jövedelmi ötödbe, szemben a diplomás szülők gyermekeinek 41%-ával.

• A diplomás bónusz csökkenése: Bár a nem diplomás családból származó, de egyetemet végzett felnőttek aránya 10 százalékponttal emelkedett az elmúlt évtizedben, a számukra elérhető úgynevezett „diplomás bónusz” (a felsőfokú végzettséggel járó fizetési többlet) 11 százalékponttal esett vissza.

• Bérszakadék a végzés után: A Resolution Foundation nevű gondolatformáló intézet (think-tank) kutatása szerint Nagy-Britanniában az ingyenes iskolai étkeztetésre jogosult, szegénységben felnőtt diplomások 7%-kal kevesebbet kerestek egy évtizeddel a végzés után, mint tehetősebb hallgatótársaik – még akkor is, ha pontosan ugyanarra az egyetemre és szakra jártak.

A gyermekeik jövőjéért vívott küzdelemben tehát a tehetős szülők előnye továbbra is megkérdőjelezhetetlen marad.

Kép forrása: magnific

Kapcsolódó szakmai tartalmak

esélyegyenlőség

Esélyegyenlőség a munka világában: hírek, kutatások és elemzések a munkahelyi sokszínűségről, a nők és férfiak közötti egyenlőségről, a bérezési különbségekről, a diszkriminációról és az esélyteremtés lehetőségeiről.

Vége lehet az iskolai osztályzatoknak? Nagy változást javasol az új oktatási stratégia

Vége lehet az iskolai osztályzatoknak a jövőben? A hagyományos jegyek helyett tanulást segítő, fejlesztő szöveges értékelést javasol a Civil Közoktatási Platform új oktatásfejlesztési stratégiája. A Nahalka István oktatáskutató által jegyzett vitaanyag szerint az osztályozás...