Maradnak az akol melegénél a kirúgott közszolgák

A köztisztviselők képzettsége nem feltétlenül felel meg a versenyszféra elvárásainak, ezért sokszor szükséges lenne az átképzés. Sokan kivárnak, mivel arra számítanak, hogy később esetleg visszatérhetnek erre a pályára, válaszolta Busch Irén, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) főosztályvezetője az mfor.hu azon kérdésére, miért nem veszik igénybe az elbocsátottak a felkínált álláskeresési fogódzókat.

Nem vonzóak a multik

Nem koronázta egyértelmű siker ugyanis azokat az együttműködéseket, amiket az Állami Foglalkoztatási Szolgálat tavaly kötött magán-munkaközvetítő cégekkel, hogy elősegítse a kifejezetten a központi közigazgatásból elbocsátottak munkához jutását.

Hiába ajánlott fel emellett több cég - így a Suzuki és a Spar is - munkalehetőséget a közigazgatásból elbocsátottaknak, az érdeklődés minimális volt. Ez annál is inkább elgondolkoztató, mivel az elmúlt időszakban mintegy harmincezer fővel csappant meg a közigazgatásban dolgozók száma. (Igaz, egy részük még felmentési idejét tölti.)

Tavaly november óta igényelhető az a pályamódosító hitel, amit a kormányzati tárgyalások eredményeképp a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. folyósít. A kedvezményes kamatozású konstrukció a köztisztviselők által indított vállalkozások startjához nyújtana segítséget. A hitel saját erő nélkül, százszázalékos állami garanciával vehető fel, futamideje tíz év, a törlesztést pedig csak három év után kell elkezdeni. Hiába azonban az előnyös feltételrendszer, az MFB tájékoztatása szerint eddig mindössze tizenegy szerződést kötöttek.

Kevesen képeznék át magukat

Az állami Szolgáltató Centrumnál is kevesebb a vártnál a konkrét céllal állást keresők száma, bár az elbocsátottak folyamatosan fordulnak hozzájuk információért. Ugyanezt mutatják a szervezetekkel együttműködő magán-munkaerőközvetítők tapasztalatai is: a keresleti oldalon egyelőre nem érzékelhető megugrás. A felmentettek eddig nem igazán érdeklődtek konkrét munka után, bár valószínűleg többen regisztráltatták magukat a különböző álláskereső adatbázisokban.

Az átképzési támogatást igénylők száma harminc körül mozog, pedig ennél valószínűleg jóval többeknek lenne rá szüksége az elhelyezkedéshez. A kormány ráadásul 350 ezer forintig állja a legfeljebb egyéves oktatás költségeit.

A legtöbben a Prémium Évek Program mellett tették le voksukat, másrészt megmaradtak különleges foglalkoztatási állományban. A törvény szerint ugyanis aki megfelel a jogosultsági feltételeknek, annak fel kell ajánlani ezeket a lehetőségeket.

Első körben egyébként a nyugdíj előtt állókat érintette a leépítési hullám a közszférában. Ezért akik már legalább 25 évet dolgoztak és csak kevesebb, mint öt évük volt hátra a nyugdíjig, vállalták, hogy korábbi bérük hetven százalékáért maradnak a közigazgatásban. Emellett kapnak étkezési hozzájárulást is, valamint visszavonuláskor jubileumi jutalmat, s elméletileg lehetőségük van bármikor új állást keresni. A távozókat nem szankcionálják.

Akik fiatalabbak, de legalább tízéves jogviszonnyal rendelkeznek, szintén maradhatnak az úgynevezett különleges foglalkoztatási állományban - maximum még egy évig, vagy amíg nem kapnak új állást. Ezen időszak alatt megkapják a járó évi rendes szabadságukat, a korábbi bérük hetven százalékát, valamint az étkezési hozzájárulást. Cserébe - hetente legfeljebb 12 órára - elvileg behívhatják őket képzettségüknek megfelelő munkára.

Nem tudják eladni magukat

Az mfor.hu által megkérdezett szakértők szerint a legnagyobb probléma a közigazgatásból kilépőknek az álláskeresésnél az önmenedzselési technika hiánya. Ezért lenne fontos elkezdeni az aktív keresést már a felmondási idejüket töltőknek is.

A nemrég elbocsátottak többsége évek, évtizedek óta nem volt aktív szereplője a hazai álláspiacnak. Nem volt rákényszerítve, hogy figyelemmel kísérje a változásokat és idomuljon a megváltozott piaci elvárásokhoz. Ráadásul legtöbben Budapesten és vonzáskörzetében szeretnének elhelyezkedni, ahol élesebb a verseny.

Többségüknél viszont ez idő alatt elavultak az egykor megszerzett szakmai ismeretek és készségek. Ma már például az aktív nyelvtudás és a rutinszerű számítástechnikai ismeretek elengedhetetlenek a legtöbb munkahelyen, pedig ezek számukra gondot okoznak. Ezért fontos lenne kihasználni az államilag finanszírozott átképzési és továbbképzési lehetőségeket.

A másik probléma, hogy a dolgozók a közigazgatásban hozzászoktak a biztonsághoz és a kiszámítható körülményekhez, sőt valószínűleg éppen ez vonzotta oda őket. Így érthető, hogy elmaradt a tömeges igénylés a kedvezményes hitel iránt: egy vállalkozás indítása gyakorlatilag a másik végletet jelentené számukra.

Elsősorban a fenti okokra vezethető vissza, hogy a legtöbben inkább a passzív, részben vagy egészben még a közszférához kötődő státuszokat választják ahelyett, hogy máris elkezdenének aktívan állást keresni. Várhatóan csupán egy év múlva lehet majd érezni az álláskeresések nagyobb hullámát, vélik szakértők