Meddig lehet kivenni a tavalyi szabadságot?

A rendszerváltás időszakában a munkavállalók év végén megmaradt szabadságát a következő év március 31-ig kellett kiadnia a munkáltatónak. A három hónapos csúsztatás ­lehetősége az Érdekegyeztető Tanács egyetér­tésével elfogadott munka tör­vénykönyve (MT) alapján 1992-től egy hónap lett. Aztán 1998 végén a szabadságok kiadására megszabott egy többlethónapból hat lett - ha a munkáltató gazdasági érdeke úgy kívánta -, ami bizo­nyos esetekben akár további hat­tal is megnövekedhetett.

- Ha egy dolgozónak a 2000-es szabadságát az év elején már kiadták, a 2001-est pedig 2002 végén kapta meg, majdnem három évig dolgozott szabadság nélkül - említi a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsé­gének munkaügyi szakértője a szélsőséges lehetőséget. Tálas Miklós szerint sok cégnél a kollektív szerződésbe is belevették a szabadságkiadás ilyen rugalmas rendjét, azzal indokolva, hogy esetleg rendkívüli helyzet állhat elő. Az MSZOSZ már tavaly ősszel kezdeményezte az Országos Érdekegyeztető Tanácsban, hogy csökkentsék le a szabadságkiadás tárgyéven túli hat hónapos idejét, ám ezt a kormány és a munkaadók is elvetették. Pataky Péter, a szövetség elnöke megjegyezte, a három hónapot az eddiginél kedvezőbbnek, már elfogadhatónak tartották volna.

Az MSZOSZ már 1999-ben az Alkotmánybírósághoz fordult az ügyben. A taláros testület nyolc év után kimondta: alkotmányos jog a pihenés, ennek része a fizetett szabadság, ami minden évben megilleti a dolgozókat. E jogot nem korlátozhatja a munkáltató gazdasági érdeke. Alku nincs: az idén március végéig ki kell adni valamennyi, tavalyról megmaradt szabadságot, az ideit pedig legkésőbb jövő januárig.

A kínai milliomosok az európai luxust szeretik
Megindult az évvégi turista-áradat