Megbénul-e Budapest szeptember negyedikén?

A BKV-szakszervezetek egyelőre elutasítják a közlekedési vállalat azon javaslatát, hogy bérfejlesztés helyett a béren kívüli adómentes juttatásokat növeljék. A négy reprezentatív érdekképviseleti szerv ugyanis továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy hatszázalékos béremelést kapjanak az év eleji havi 15 ezer forintos bérfejlesztésen túl. Ez összességében mintegy 12 százalékos béremelést jelentene.

Regőczi Miklós, a BKV vezérigazgató-helyettese, a társaság kommunikációs vezetője lapunk kérdésére egyenesen blöffnek nevezte a hatszázalékos béremelési követelést. Szerinte annak tudatában jelentkeztek ilyen irreális számmal a szakszervezetek, hogy a tárgyalásokon úgyis valamilyen köztes összegben állapodnak majd meg. Mint mondta, ilyen mértékű bérfejlesztés nem lehetséges, de - a béren kívüli juttatások által - lehetséges hasonló jövedelemhez juttatni a dolgozókat.

Lesz-e elégséges szolgáltatás?

A szakszervezetek korábban ígéretet tettek arra, hogy tárgyalnak a közlekedési céggel az elégséges közlekedési szolgáltatásokról a szeptember negyedikére meghirdetett sztrájk idején. A BKV közleményben tudatta, hogy biztosítani kívánják a budapestieknek és az agglomerációból érkezőknek az eljutást a munkahelyükre, illetve mindent megtesznek azért, hogy a diákoknak se kelljen hiányozniuk az iskolából a munkabeszüntetés miatt.

Az érdekvédők ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a munkabeszüntetéssel nem az utazóközönségnek kívánnak kellemetlenséget okozni. Azonban ha nem sikerül a céggel megállapodni a minimális szolgáltatásokról, akkor szeptember 4-én egyetlen járat sem indul majd el, tették hozzá.

Erre pedig a két fél mostani álláspontját figyelembe véve könnyen sor kerülhet. A közlekedési vállalat szerint ugyanis a járatok 80-90 százalékát működtetni kellene ahhoz, hogy elégséges szolgáltatást tudjanak nyújtani.

Nemes Gábor, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezetei Szövetsége ügyvezető alelnöke viszont úgy véli: ez esetben nem lehet sztrájkról beszélni. Mint lapunknak elmondta, csak mérsékelt, nagyjából húsz százalék körüli járatindítást tartanának elfogadhatónak. Ez viszont elég kockázatos a közlekedés biztonságára nézve, így ebbe csak akkor egyeznének bele, ha a munkáltató vállalja a felelősséget.

Ugyanakkor Regőczi Miklós arra hívta fel a figyelmet, hogy a dolgozók 25 százaléka nem szakszervezeti tag, így ők eleve nem fognak csatlakozni a munkabeszüntetéshez. Információink szerint a Fővárosi Közgyűlés augusztus 30-án tárgyal a sztrájk esetén biztosítandó elégséges szolgáltatásról.

Megszűnhetnek az óriási bérkülönbségek

A BKV menedzsmentje korábban egy úgynevezett 5 plusz 1 pontos ajánlatot dolgozott ki, amelyben hosszú távú javaslataikat fogalmazták meg. Ebben egyebek mellett garantálják, hogy az első félévben megkötött bérmegállapodást a második félévben is teljesíteni fogják (15 ezer forint havonta fejenként). Emellett felajánlják, hogy kezdődjenek tárgyalások a szakszervezetekkel a béren kívüli juttatások rendszerének újragondolására.

Hosszú idő után az egységes bérbesorolási rendszer alapjainak kidolgozására is sor kerülhet. Ezzel az azonos munkakörben dolgozók bérezése közötti hatalmas különbségeket kívánják megszüntetni. (Míg a kezdő troli- és villamosvezetők havi bruttó 160 ezer forintot keresnek, a FigyelőNet információja szerint egy buszsofőr tavaly bruttó 6 millió 43 ezer forintot kapott a cégtől.)

hirdetés
Bár a BKV saját ajánlatát a bértárgyalások folytatásaként aposztrofálta, Nemes Gábor közölte: a javaslatokról a csütörtöki egyeztetésen szó sem esett, mivel azokról csak később, a bértárgyalások után kívánnak megbeszélést tartani.

Regőczi Miklós úgy nyilatkozott, hogy szeretnének a szakszervezetekkel a jövő hétre megállapodni. Ennek érdekében pénteken, majd eredménytelen tárgyalás esetén jövő hét hétfőn folytatják az egyeztetéseket.

Ha akkor sem sikerül közös nevezőre jutni, szeptember 4-én üzemkezdettől délután egy óráig sztrájkol a közlekedési vállalat dolgozóinak legalább kétharmada, legalábbis a szakszervezetek szerint.