Meglepően sok időskorú dolgozik
Jelentősen nőtt az időskorúak foglalkoztatottsága a 1999-2013-as időszakban – írja a kormány a Brüsszelnek benyújtott konvergenciaprogramban a Napi.hu szerint, amiből az is kiderül, hogy az idén kezdődő korhatáremelés foglalkoztatási hatásait lenullázza a 2012-ben bevezetett nők 40 kedvezmény.
A kormány a múlt héten küldte meg Brüsszelnek a konvergenciaprogram (KP) aktualizált változatát, amelyben a nyugdíjrendszer és a foglalkoztatás összefüggéseit is vizsgálják.
A tanulmány szerint a 1999-2013-as időszakban összességében több mint 4 százalékkal nőtt a foglalkoztatás, elsősorban a nyugdíjrendszerben bekövetkezett változások miatt. A nyugdíjkorhatár emelése idén kezdődött meg, így a tavalyi 62 évről 2022-re 65 évre emelkedik a korhatár. Ez születési évenként fél évente nő, így az 1951-ben születettek még 62 évesen, 1952-ben születettek 62,5 évesen vonulnak nyugdíjba. A korhatáremelés teljes mértékben először az 1957-es évjáratot érinti - ők már csak 65 évesen gondolhatnak nyugdíjra.
A korhatáremelés mellett az Orbán-kormány döntött a korhatár alatti nyugdíjak átalakításáról; új korhatár alatti nyugdíj már nem állapítható meg 2012 óta, a meglévő nyugdíjakat pedig átkeresztelték. Egyetlen kiskaput nyitott a kormány a nők esetében - ők akkor is elmehetnek nyugdíjba korhatár előtt, ha megszerezték a 40 év szolgálati időt, amely a kedvezmények rendszere miatt nem minden esetben jelent 40 év tényleges munkaviszonyt. Mint az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ábrájából kiderül, amit a 62-ről 65 évre történő foglalkoztatás növelésével megnyer a gazdaság - azt a női korkedvezménnyel jelentős részben el is veszíti - legalábbis a 2018 utáni időszakban.
Összességében az NGM azzal kalkulál, hogy 2023-ig további 3,6 százalékkal nő a foglalkoztatás a nyugdíjba meneteli szabályok szigorítása miatt. A nyugdíjkorhatár emelése 1,6, a korhatár előtti nyugdíjazás eltörlése további 1,7 százalékkal növeli a foglalkoztatást. A tárca feltételezése szerint 1,2 százalékkal nőhet a foglalkoztatás a rokkantsági rendszer szigorítása miatt, míg a női korhatár 0,9 százalékkal rontja azt.
Napi.hu
A tanulmány szerint a 1999-2013-as időszakban összességében több mint 4 százalékkal nőtt a foglalkoztatás, elsősorban a nyugdíjrendszerben bekövetkezett változások miatt. A nyugdíjkorhatár emelése idén kezdődött meg, így a tavalyi 62 évről 2022-re 65 évre emelkedik a korhatár. Ez születési évenként fél évente nő, így az 1951-ben születettek még 62 évesen, 1952-ben születettek 62,5 évesen vonulnak nyugdíjba. A korhatáremelés teljes mértékben először az 1957-es évjáratot érinti - ők már csak 65 évesen gondolhatnak nyugdíjra.
A korhatáremelés mellett az Orbán-kormány döntött a korhatár alatti nyugdíjak átalakításáról; új korhatár alatti nyugdíj már nem állapítható meg 2012 óta, a meglévő nyugdíjakat pedig átkeresztelték. Egyetlen kiskaput nyitott a kormány a nők esetében - ők akkor is elmehetnek nyugdíjba korhatár előtt, ha megszerezték a 40 év szolgálati időt, amely a kedvezmények rendszere miatt nem minden esetben jelent 40 év tényleges munkaviszonyt. Mint az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ábrájából kiderül, amit a 62-ről 65 évre történő foglalkoztatás növelésével megnyer a gazdaság - azt a női korkedvezménnyel jelentős részben el is veszíti - legalábbis a 2018 utáni időszakban.
Összességében az NGM azzal kalkulál, hogy 2023-ig további 3,6 százalékkal nő a foglalkoztatás a nyugdíjba meneteli szabályok szigorítása miatt. A nyugdíjkorhatár emelése 1,6, a korhatár előtti nyugdíjazás eltörlése további 1,7 százalékkal növeli a foglalkoztatást. A tárca feltételezése szerint 1,2 százalékkal nőhet a foglalkoztatás a rokkantsági rendszer szigorítása miatt, míg a női korhatár 0,9 százalékkal rontja azt.
Napi.hu
Előfordul, hogy érzelmi alapon döntesz? Gyorsan reagálsz, és később megbánod a viselkedésedet? Ha igen, ez a könyv neked szól!
Szexuális zaklatás a munkahelyen – Michael Douglastől Nicole Kidmanig