Mégsem számolják fel a Délviépet

Mégsem számolják fel a Délviépet 2004. október 1. FigyelőNet, MTI-Eco Visszavonta a felszámolási eljárás kezdeményezését a cégbíróságon a Dél-dunántúli Vízügyi Építő Rt.-vel (Délviép) szemben a cég két alvállalkozója, miután a társaság kifizette számukra az összességében 23 millió forintos lejárt határidejű tartozását hirdetés Radics József vezérigazgató a kialakult helyzet értékelésére összehívott rendkívüli közgyűlést követő csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta: a cégnek az elvégzett munkákra csaknem 2 milliárd forinttal tartoznak a partnereik, ezért nem tudtak fizetni határidőre az alvállalkozóknak, de a tulajdonosok vállalták, hogy rendezik a cég tartozásait. Hozzátette: a tulajdonosi körnek köszönhetően elhárult a felszámolás veszélye, jelenleg nincs lejárt határidejű tartozása a Délviépnek. A társaság 49 százalékban a Betonút Rt. és ugyanilyen arányban egy magánvállalkozó, valamint 1 millió forint értékben néhány kisbefektető tulajdonában van, jegyzett tőkéje 280 millió forint. Az rt. a több mint 200 dolgozót foglalkoztat. Fogalma az idén 3,5-4 milliárd forint körül alakul, s némi nyereséggel is számolnak - közölte a vezérigazgató, hozzátéve: a közgyűlés döntése értelmében a társaság jogi lépéseket tesz kintlévőségeinek csökkentésére. Radics József beszámolója szerint ők maguk is felszámolási eljárást kezdeményeztek a nyáron átadott siófoki Hotel Azúr ellen, amelynek megépítésében fővállalkozóként vettek részt. A beruházás bruttó 3,3 milliárd forintba került, az építtető azonban máig tartozik 723 millió forinttal a Délviépnek. A vezérigazgató ezzel és további jelentős kintlévőséggel magyarázta azt, hogy a nyár közepére mintegy 400 millió forint lejárt határidejű tartozást halmoztak fel. A Délviép főként a Dunántúlon végez nagyobb beruházásokat, így például az rt. építi a keszthelyi, a csurgói, a győri és a dél-pesti szennyvíztisztító-telepet, és aspirál három dunántúli hulladékgazdálkodási projekt megvalósítására. A cég jogelődje az 1971-ben alapított Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalat volt, amelynek négy megyében voltak kirendeltségei, s a nyolcvanas években mintegy 1700 dolgozónak adott munkát. A céget 1993-ban privatizálták, majd három évvel később teljes egészében magántulajdonba került.