Megszűnik a londoni Heathrow?
A város főpolgármesterének elképzelése szerint az új, Londont kiszolgáló repülőteret a Temze-torkolatban építenék fel. A Heathrow-t pedig bezárnák.
London fő repülőtere, a Heathrow bezárását és egy új, tengeri repülőtér építését javasolja a brit főváros polgármestere. A The Sunday Times beszámolója szerint Boris Johnson stábja már el is végezte a tervek előzetes felülvizsgálatát, és már a részletes megvalósíthatósági tanulmány összeállítására készül. Az elképzelés szerint az új repülőtér a Temze-torkolatban, Kent grófság partjai előtt épülne meg, egy mesterséges szigeten. (Itthon, ha kisebb volumenben is, de szintén tervbe van véve egy repülőtér építése.)
Négy kifutópályája lenne a Heathrow-n működő kettő helyett, és mivel a jelenlegi első számú londoni légikikötővel ellentétben nem sűrűn lakott városnegyedek mellett lenne, napi 24 órában, korlátozás nélkül üzemelhetne. A londoni városháza szerint a beruházás hat év alatt megvalósítható lenne.
Heathrow, a világ legnagyobb nemzetközi forgalmú repülőtere, amelyen 70 ezren dolgoznak, évek óta súlyos viták tárgya. A legfőbb konfliktusforrás a bővítés kérdése. A jelenlegi két kifutópálya 98 százalékos kihasználtsággal működik, vagyis gyakorlatilag kapacitástartalékok nélkül, és emiatt bármilyen fennakadás utóhatása akár napokig tarthat késések, járattörlések formájában. A kormány előtt van a harmadik kifutópálya építésének terve, amelyről hamarosan dönteni kell, de ezt mind a környezetvédők, mind a helyi lakosok hevesen ellenzik.
A Heathrow jelenleg naponta átlagosan 1400 - évente több mint félmillió - járatot fogad és indít. Az új kifutópályával a tervek szerint 700 ezer fölé lehetne emelni az éves járatszámot, különösen abban az esetben, ha megépülne hozzá a repülőtér hatodik terminálja is.
A London nyugati határához tapadó, sűrűn lakott negyedek mellett működő Heathrow-n, amelyen évente 67 millió utas fordul meg, csúcsidőben átlagosan 55 másodpercenként száll le és fel egy-egy repülőgép, és az érkező gépek az uralkodó nyugati széljárás miatt kelet felől közelítve, az egész város felett átrepülnek. Ettől különösen a nyugat-londoni negyedek lakói szenvednek; a Heathrow-hoz közeli városrészekben már közvetlenül a házak felett húznak át a gépek.
A bővítés ügye különös erővel került ismét felszínre azután, hogy az év elején a British Airways egyik óriásgépe, amely - valószínűleg az üzemanyag jegesedése miatt - mindkét hajtóművének tolóerejét elvesztette a leszállás utolsó pillanataiban, kis híján Nyugat-London sűrűn lakott negyedeire zuhant. Az ellenzők érveit erősítette a legújabb, ötös terminál teljes káoszba fulladt márciusi megnyitása. A British Airways által használt terminál csomagtovábbító rendszere azonnal összeomlott, napokig tartó késéseket, járattörléseket, tömeges poggyászelvesztéseket okozva.
A városházán körvonalazódó tervek szerint a tengeri torkolatba építendő repülőtér kapcsolódhatna a Csalagút már meglévő gyorsvasúti rendszeréhez, amellyel London belvárosa 35 perc alatt elérhető lenne, de Brüsszelbe és Párizsba is két óránál rövidebb idő alatt el lehetne jutni.
Négy kifutópályája lenne a Heathrow-n működő kettő helyett, és mivel a jelenlegi első számú londoni légikikötővel ellentétben nem sűrűn lakott városnegyedek mellett lenne, napi 24 órában, korlátozás nélkül üzemelhetne. A londoni városháza szerint a beruházás hat év alatt megvalósítható lenne.
Több tízezer munkahely veszélyben
Heathrow, a világ legnagyobb nemzetközi forgalmú repülőtere, amelyen 70 ezren dolgoznak, évek óta súlyos viták tárgya. A legfőbb konfliktusforrás a bővítés kérdése. A jelenlegi két kifutópálya 98 százalékos kihasználtsággal működik, vagyis gyakorlatilag kapacitástartalékok nélkül, és emiatt bármilyen fennakadás utóhatása akár napokig tarthat késések, járattörlések formájában. A kormány előtt van a harmadik kifutópálya építésének terve, amelyről hamarosan dönteni kell, de ezt mind a környezetvédők, mind a helyi lakosok hevesen ellenzik.
A Heathrow jelenleg naponta átlagosan 1400 - évente több mint félmillió - járatot fogad és indít. Az új kifutópályával a tervek szerint 700 ezer fölé lehetne emelni az éves járatszámot, különösen abban az esetben, ha megépülne hozzá a repülőtér hatodik terminálja is.
Nincs hova bővíteni a Heathrow-t
A London nyugati határához tapadó, sűrűn lakott negyedek mellett működő Heathrow-n, amelyen évente 67 millió utas fordul meg, csúcsidőben átlagosan 55 másodpercenként száll le és fel egy-egy repülőgép, és az érkező gépek az uralkodó nyugati széljárás miatt kelet felől közelítve, az egész város felett átrepülnek. Ettől különösen a nyugat-londoni negyedek lakói szenvednek; a Heathrow-hoz közeli városrészekben már közvetlenül a házak felett húznak át a gépek.
A bővítés ügye különös erővel került ismét felszínre azután, hogy az év elején a British Airways egyik óriásgépe, amely - valószínűleg az üzemanyag jegesedése miatt - mindkét hajtóművének tolóerejét elvesztette a leszállás utolsó pillanataiban, kis híján Nyugat-London sűrűn lakott negyedeire zuhant. Az ellenzők érveit erősítette a legújabb, ötös terminál teljes káoszba fulladt márciusi megnyitása. A British Airways által használt terminál csomagtovábbító rendszere azonnal összeomlott, napokig tartó késéseket, járattörléseket, tömeges poggyászelvesztéseket okozva.
A városházán körvonalazódó tervek szerint a tengeri torkolatba építendő repülőtér kapcsolódhatna a Csalagút már meglévő gyorsvasúti rendszeréhez, amellyel London belvárosa 35 perc alatt elérhető lenne, de Brüsszelbe és Párizsba is két óránál rövidebb idő alatt el lehetne jutni.
Müller úr, aki egy szakmailag sikeres macsó, egy reggel női testben ébred - s ezek után nőként kell boldogulnia.
Jelentkezz álommelóra!