Mérhető a diplomások értéke

A hazai diplomás pályakövetés mindössze egy évtizedes múltra tekint vissza, ami alapvető különbséget jelent a nyugat-európai és az észak-amerikai gyakorlatokhoz képest, ahol a felsőoktatási intézmények, illetve a felméréseket koordináló központi szervezetek sok esetben már az 1970-es években kialakították pályakövetési rendszerüket. Nálunk az egyetemek, főiskolák 80 százalékánál hosszabb-rövidebb ideje folynak ilyen irányú felmérések, ahol azonban nem folytatnak pályakövetési vizsgálatot, annak vagy pénzügyi okai vannak, vagy az adott intézmény csak néhány éve működik, s emiatt csekély a végzettek száma, vagy nagyon speciális képzés folyik az intézményben.

A végzettekkel kiépített kapcsolatok az egyik legfontosabb és közvetlen forrásai a munka világából megfogalmazódott elvárásoknak, tapasztalatoknak. A diplomás pályakövetés révén az egyetemek, főiskolák képet kaphatnak volt hallgatóik munkába állásásról, munkaerő-piaci jellemzőiről - arról, mennyire hasznosíthatóak képzéseik a munkaerőpiacon.

Mint az Educatio Kht. legfrissebb kiadványából kiderül, a pályakövetés koordinálása az intézmények közel fele esetében a karrierirodák feladata, mellettük a diákcentrumok, diáktanácsadók, valamint az intézményen belül működőd kutatócsoportok szerepe tekinthető jelentősnek. A tendencia azt mutatja, hogy a legtöbb esetben az intézmények azért indították el pályakövetési vizsgálataikat, mert a képzéseik fejlesztéséhez, alakításához szükségesnek tartották a munkaerő-piaci viszonyok feltérképezését.

Horváth Tamás programvezető, az Educatio Kht. munkatársa sajtótájékoztatón elmondta: az intézmények egy része saját forrásból, többségük azonban pályázatok útján oldja meg a pályakövetés finanszírozását, de azok folyamatossága több helyen nem megoldott. A szakember tájékoztatása szerint a központi rendszer kialakításával, amely az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP 4.1.3. kiemelt projekt keretében valósul meg, közel 30 intézményben tudnak majd 2010-től minőségi pályakövetést végezni. A rendszer kialakítása két szinten valósul meg: a központi rész kialakítása olyan támogatási és fejlesztési hozzájárulást jelent, amely segít javítani vagy kialakítani a diplomás pályakövetést, intézményi szinten pedig a szervezeti kultúra és a külső, belső kommunikáció kialakítása a cél. A központi rendszer faladata, hogy támogassa az intézményeket, és az azokban működő alrendszereket mozgásba hozza. "A kettős cél tehát, egy komplex és fenntartható rendszer kialakítása, amely beépül az intézmények már működő rendszerébe, valamint olyan szolgáltatások hozzáférhetőségének megteremtése, mint a központi adatbázisok, egy közösségi portál kialakítása, vagy a tudásbázis hozzáférhetősége.

Kádár Csoboth Péter, az ÚMFT Programfejlesztési Iroda munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a pályakövetés a jelentkezők, a leendő hallgatók számára is hasznos, hiszen a képzések, az intézmény kiválasztásakor tájékozódhatnak arról, hogy mihez kezdhetnek egy adott intézmény diplomájával a végzés után. Mint hangsúlyozta: a célorientáltabb, hatékonyabb tanulmányi vagy pályaválasztással csökkenhet azon diplomások száma, akiket nem igényel nagy számban a munkapiac.

Szilágyi Katalin, HR Portal