Mi lesz az elbocsátott köztisztviselőkkel?
A minisztériumok kommunikációja szerint nem lesznek tömeges leépítések a közszférában. Ha mégis, akkor a múlt tapasztalatai alapján az elbocsátott köztisztviselők egy része "visszaszivároghat" - ahogy a 2006-ban távozók fele is újra a közszolgálatba került vissza, csak más pozícióba.
Az Ecostat az előrejelzésében néhány ezer fős leépítést feltételez az állami szektorban. Úgy vélik, hogy a közigazgatásban és az állami vállalatoknál várható leépítéseket a rendőrség tervezett létszámbővítése enyhítheti, illetve sok olyan embertől válnak majd meg, akik közel vannak a nyugdíjkorhatárhoz - tehát a munkanélküliek száma a kutatók szerint nem ugrik meg.
Nem terveznek leépítést?
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közölte: "Tömeges létszámleépítésről a közszolgálatban nincsen tudomásunk."
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIH) is hasonlóan reagált az fn.hu kérdésére. Jelezték, hogy a kormány nem tervezi a közszférában - ezen belül a tárcánál vagy a minisztériumi, állami fenntartású intézményeknél - a dolgozók létszámának csökkentését. A közszférában dolgozók létszáma pedig pontosan megegyezik a korábbi kormány által jogszabályban megállapított létszámmal - állítja a KIH. A fent említettek mellett a Külügyminisztériumnak sincs tudomása tervezett leépítésekről, a többi minisztérium azonban a cikk megjelenéséig nem válaszolt.
A Népszabadság információi szerint azonban már megkezdődtek a leépítések: csütörtökön megszavazták a végkielégítés 98 százalékos különadójának a bevezetését, pénteken pedig már tömeges elbocsátás indult - állítja a lap. Az új rendelkezés ugyan csak a törvény kihirdetését követő 44. napot követő hónap első napján lép hatályba (várhatóan október 1-jén), de a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.
A pozíciók száma szinte állandó
A KSH legfrissebb adatai szerint 108,6 ezer köztisztviselő áll alkalmazásban. 2003-ban voltak a legkevesebben, akkor a százezret épphogy meghaladta a számuk, egy évvel később viszont már csaknem 20 ezerrel többen dolgoztak ilyen jogviszonyban.
A rendszerváltáskor 105 ezer köztisztviselő volt Magyarországon, az önkormányzatoknál körülbelül 40 ezren, a minisztériumoknál pedig 65 ezren dolgoztak. A Bokros-csomag is jelentős létszámcsökkentést vetített előre a köztisztviselők soraiban, és 1995-től kezdve minden kormányváltáskor "megtizedelték" a soraikat. A "politikai zsákmányszerzés" elvén az osztályvezetőkig bezárólag az aktuális rezsim emberei kapták meg a pozíciókat, nem a szakmaiság, hanem a politikai megbízhatóság alapján hajtották végre a cseréket - emlékeztetett Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) főtitkára. Elmondta: a miénknél fejlettebb demokráciákban egy korábban ellenzéki párt hatalomra jutása nem jelenti azt, hogy a közigazgatásban is lecserélnek mindenkit.
1993-94-től a közigazgatásban a szervezetátalakítások miatt körülbelül 50 ezer pozíciót érintett a létszámcsökkentés, ami Fehér szerint értelmetlen pénzkidobás volt, hiszen nagyjából ugyanennyi álláshelyet létesítettek. 1998-ban, az előző Fidesz-kormány idején a köztisztviselők személyi juttatásait csökkentették, az MSZP újraválasztása után, 2006-ban a régiók létrejöttekor a területi közigazgatásban 12 ezer embert bocsátottak el - mondta a főtitkár. (A KSH adatai szerint 2005-ben még 112,5 ezer ember dolgozott köztisztviselőként, két évvel később pedig 103,9 ezren.)
Az elbocsátottak fele visszatért
Az MKKSZ egy követéses felmérést végzett, amelyből kiderült, hogy a közszférában történt 2006-os nagy leépítési hullám során a megszűnő pozíciók negyede vagy beöltetlen álláshely volt, vagy nyugdíj előtt álló személyek státusza szűnt meg. Az elbocsátottak másik negyedének azonnal lett másik munkahelye. A többiek regisztráltatták magukat az állástalan diplomások munkaügyi központjában, amelyet a szakszervezet kezdeményezésére hozott létre a kormányzat. Ezeknek az embereknek a nagy része, közel 80 százaléka már a felmentési időszak vége előtt talált állást. Egy igen kis részük tűnt el az MKKSZ szeme elől. Fehér József úgy véli, hogy vagy a fekete- és szürkegazdaság szippantotta fel őket, vagy külföldön próbáltak szerencsét.
Érdekes adat, hogy az újra elhelyezkedett köztisztviselők fele ismét a közigazgatásban talált munkát. A főtitkár példaként egy APEH-tisztviselőt említett: miután az adóhivataltól elbocsátották, egy önkormányzat adóosztályán helyezkedett el. Ám a leépített köztisztviselők másik fele a versenyszférában próbált elhelyezkedni, komoly kiszorító hatást váltottak ki, ekkortól kezdett el emelkedni a pályakezdő frissdiplomások száma. (Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat szerint 2004-ben 15 ezer felsőfokú végzettségű ember volt regisztrált munkanélküli, 2007-re a számuk csaknem elérte a húszezret, 2009-re pedig ismét ötezerrel emelkedett. 2000 és 2003 között 10-11 ezer fő között mozgott az állástalan diplomások száma.)
Nincs értelme az átképzésnek
2006-2007-ben a kormány úgy gondolta, hogy az elbocsátott közszolgáknak átképzések szervezésével segíthetne egy új állás megtalálásában, erre akkor 1,2 milliárd forintot különítettek el. Az országos átképzési program kifejezetten sikertelen volt: összesen 712 fő képzésére 188 millió forint felhasználása történt meg (azaz a források egytizedét sikerült felhasználni), mert az érintettek messze nem igényelték a képzéseket olyan mértékben, mint ahogyan azzal a program számolt - közölte az fn.hu-val a gazdasági tárca. Fehér József is hasonló tapasztalatokról számolt be, szerinte is alig néhány érdeklődő volt csak.
Az NGM azt jelezte az fn.hu-nak, hogy nem lesznek tömeges elbocsátások, ezért jelenleg nem is terveznek külön képzési programot azok számára, akiket a közszférából elbocsátanak.
A gazdasági tárca szerint fontos azt a tényt is figyelembe venni, hogy a közszolgálatban dolgozók jelentős része felsőfokú végzettséggel rendelkezik, így amennyiben azok, akik mégis elvesztenék munkahelyeiket, akkor sem elsősorban egy új szakma megszerzésével lehetne segíteni rajtuk. Az ő esetükben végzettségük, kvalitásaik, szakmai tapasztalataik és kapcsolataik segíthetnek abban, hogy akár a versenyszférában is találjanak új állást. A minisztériumban úgy vélik, hogy e rétegben sokkal inkább lehet számítani az érintettek önmenedzselési képességeire, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűek esetében. Így legfeljebb bizonyos, eddigi végzettségüket kiegészítő képzések jöhetnek szóba, amelyek biztosítására - az igényeknek megfelelően - a munkaügyi központok képesek.
Ünnep és gyásznap a törvények miatt
A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény 1992-ben született, és július elsején lépett hatályba. Ez a közszférában dolgozók ünnepnapja lett, ugyanis ekkor rendeződött végre a jogviszonyuk. Éppen ezért lett ez a nap a köztisztviselők napja - mondta az fn.hu-nak Fehér József, aki hozzátette, hogy a nemrég megszavazott kormánytisztviselői törvény életbe lépése viszont a gyásznapjuk lesz.
A Fehér által "botránytörvénynek" nevezett jogszabály miatt Sólyom László köztársasági elnök is felemelte a szavát, ám a kormány ezt nem vette figyelembe, és megszavazta. A szakszervezet az Alkotmánybírósághoz fordul, ám ha nem érnek el eredményt, akkor az Európai Bíróság elé tárják. A törvénnyel az államfőnek és az MKKSZ-nek is az a problémája, hogy emiatt a jövőben indoklás nélkül elbocsátható lesz egy kormánytisztviselő.
Kik lettek kormánytisztviselők?
De mit is takar pontosan ez az új megnevezés? A törvény hatálya a központi államigazgatási szervekre, a kormányhivatalokra és a rendvédelmi szervek nem hivatásos állományú tagjaira terjed ki; nem érinti az autonóm államigazgatási szerveket és a helyi önkormányzati hivatalokat. Tehát a miniszterelnökségnél, a minisztériumoknál, a kormányhivataloknál és a központi hivataloknál (és ezek területi, helyi szerveinél), a rendőrségnél, a vám- és pénzügyőrségnél, a büntetés-végrehajtásnál, a katasztrófavédelemnél, valamint a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselők és ügykezelők közszolgálati jogviszonya alakult át kormánytisztviselői jogviszonnyá. A közigazgatási államtitkárokra és a helyettes államtitkárokra azonban ez nem vonatkozik.
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
- 2024.05.14Mesterséges intelligencia használata a marketing munkában Képzésünk célja, hogy bemutassuk 2024-ben mi mindenre képes a mesterséges intelligencia, használata mennyire meg tudja könnyíteni a marketing szakemberek - vagy erre a pályára készülők - munkáját. A képzés során a résztvevő megtanulja, hogy milyen kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a mesterséges intelligenciában. Ezen túl megtanulja, hogy a különböző AI eszközöket milyen stratégiai kombinációban érdemes használni a lehető legnagyobb hatékonyság elérése érdekében. Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
Az újabb halálos balesetek megelőzése érdekében azonnal le kell állítani az összes akkumulátorgyár építését Magyarországon, és felül kell... Teljes cikk
Május 5. az esélyegyenlőség napja, mely ráirányítja a figyelmet a társadalmi egyenlőtlenségekre is. A Siketek és Nagyothallók Országos... Teljes cikk
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai alapján még egyszer sem volt olyan alacsony a regisztrált álláskeresők száma áprilisban, mint... Teljes cikk
- Nagy Márton: jövőre újraindul a gazdasági növekedés, a munkaerőpiac is megmozdult 3 hete
- A gyenge fejlődés a munkaerőpiacot is visszafejlődéssel fenyegeti Németországban 3 hete
- Nagy Márton: a külföldi irányítású vállalatok 2,5-szer hatékonyabban működnek 4 hete
- Ez a gazdasági terület magyar családok százezreinek ad majd munkát 1 hónapja
- Jelentős leépítésbe kezd a Citigroup 1 hónapja
- Mikor jók a türelmi idős lakáshitelek? 1 hónapja
- Tömeges elbocsátások jönnek az Unilevernél 2 hónapja
- Ők kapták a digitális gazdaság női példaképeinek járó elismeréseket 2 hónapja
- Ilyen várakozásokkal tekint a jövőbe 103 nagyvállalat 2 hónapja
- Nem pörög a világgazdaság, de a cégvezetők optimisták 2 hónapja
- Majdnem ezer dolgozójától válik meg a Sony 2 hónapja