Mi lesz az elbocsátott köztisztviselőkkel?

A minisztériumok sajtóosztályai cáfolják, hogy elbocsátáshullám jöhet a közszférában, bár korábban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az fn.hu-nak arról beszélt, hogy "át kellene állítani e-kormányzásra a magyar közigazgatás jelentős részét, és ezt követően kell megnézni, hogy szükség van-e ennyi emberre - valószínűleg nem lesz."

Az Ecostat az előrejelzésében néhány ezer fős leépítést feltételez az állami szektorban. Úgy vélik, hogy a közigazgatásban és az állami vállalatoknál várható leépítéseket a rendőrség tervezett létszámbővítése enyhítheti, illetve sok olyan embertől válnak majd meg, akik közel vannak a nyugdíjkorhatárhoz - tehát a munkanélküliek száma a kutatók szerint nem ugrik meg.

Nem terveznek leépítést?

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közölte: "Tömeges létszámleépítésről a közszolgálatban nincsen tudomásunk."

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIH) is hasonlóan reagált az fn.hu kérdésére. Jelezték, hogy a kormány nem tervezi a közszférában - ezen belül a tárcánál vagy a minisztériumi, állami fenntartású intézményeknél - a dolgozók létszámának csökkentését. A közszférában dolgozók létszáma pedig pontosan megegyezik a korábbi kormány által jogszabályban megállapított létszámmal - állítja a KIH. A fent említettek mellett a Külügyminisztériumnak sincs tudomása tervezett leépítésekről, a többi minisztérium azonban a cikk megjelenéséig nem válaszolt.

A Népszabadság információi szerint azonban már megkezdődtek a leépítések: csütörtökön megszavazták a végkielégítés 98 százalékos különadójának a bevezetését, pénteken pedig már tömeges elbocsátás indult - állítja a lap. Az új rendelkezés ugyan csak a törvény kihirdetését követő 44. napot követő hónap első napján lép hatályba (várhatóan október 1-jén), de a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.

A pozíciók száma szinte állandó

A KSH legfrissebb adatai szerint 108,6 ezer köztisztviselő áll alkalmazásban. 2003-ban voltak a legkevesebben, akkor a százezret épphogy meghaladta a számuk, egy évvel később viszont már csaknem 20 ezerrel többen dolgoztak ilyen jogviszonyban.

A rendszerváltáskor 105 ezer köztisztviselő volt Magyarországon, az önkormányzatoknál körülbelül 40 ezren, a minisztériumoknál pedig 65 ezren dolgoztak. A Bokros-csomag is jelentős létszámcsökkentést vetített előre a köztisztviselők soraiban, és 1995-től kezdve minden kormányváltáskor "megtizedelték" a soraikat. A "politikai zsákmányszerzés" elvén az osztályvezetőkig bezárólag az aktuális rezsim emberei kapták meg a pozíciókat, nem a szakmaiság, hanem a politikai megbízhatóság alapján hajtották végre a cseréket - emlékeztetett Fehér József, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) főtitkára. Elmondta: a miénknél fejlettebb demokráciákban egy korábban ellenzéki párt hatalomra jutása nem jelenti azt, hogy a közigazgatásban is lecserélnek mindenkit.

1993-94-től a közigazgatásban a szervezetátalakítások miatt körülbelül 50 ezer pozíciót érintett a létszámcsökkentés, ami Fehér szerint értelmetlen pénzkidobás volt, hiszen nagyjából ugyanennyi álláshelyet létesítettek. 1998-ban, az előző Fidesz-kormány idején a köztisztviselők személyi juttatásait csökkentették, az MSZP újraválasztása után, 2006-ban a régiók létrejöttekor a területi közigazgatásban 12 ezer embert bocsátottak el - mondta a főtitkár. (A KSH adatai szerint 2005-ben még 112,5 ezer ember dolgozott köztisztviselőként, két évvel később pedig 103,9 ezren.)

Az elbocsátottak fele visszatért

Az MKKSZ egy követéses felmérést végzett, amelyből kiderült, hogy a közszférában történt 2006-os nagy leépítési hullám során a megszűnő pozíciók negyede vagy beöltetlen álláshely volt, vagy nyugdíj előtt álló személyek státusza szűnt meg. Az elbocsátottak másik negyedének azonnal lett másik munkahelye. A többiek regisztráltatták magukat az állástalan diplomások munkaügyi központjában, amelyet a szakszervezet kezdeményezésére hozott létre a kormányzat. Ezeknek az embereknek a nagy része, közel 80 százaléka már a felmentési időszak vége előtt talált állást. Egy igen kis részük tűnt el az MKKSZ szeme elől. Fehér József úgy véli, hogy vagy a fekete- és szürkegazdaság szippantotta fel őket, vagy külföldön próbáltak szerencsét.
Érdekes adat, hogy az újra elhelyezkedett köztisztviselők fele ismét a közigazgatásban talált munkát. A főtitkár példaként egy APEH-tisztviselőt említett: miután az adóhivataltól elbocsátották, egy önkormányzat adóosztályán helyezkedett el. Ám a leépített köztisztviselők másik fele a versenyszférában próbált elhelyezkedni, komoly kiszorító hatást váltottak ki, ekkortól kezdett el emelkedni a pályakezdő frissdiplomások száma. (Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat szerint 2004-ben 15 ezer felsőfokú végzettségű ember volt regisztrált munkanélküli, 2007-re a számuk csaknem elérte a húszezret, 2009-re pedig ismét ötezerrel emelkedett. 2000 és 2003 között 10-11 ezer fő között mozgott az állástalan diplomások száma.)

Nincs értelme az átképzésnek

2006-2007-ben a kormány úgy gondolta, hogy az elbocsátott közszolgáknak átképzések szervezésével segíthetne egy új állás megtalálásában, erre akkor 1,2 milliárd forintot különítettek el. Az országos átképzési program kifejezetten sikertelen volt: összesen 712 fő képzésére 188 millió forint felhasználása történt meg (azaz a források egytizedét sikerült felhasználni), mert az érintettek messze nem igényelték a képzéseket olyan mértékben, mint ahogyan azzal a program számolt - közölte az fn.hu-val a gazdasági tárca. Fehér József is hasonló tapasztalatokról számolt be, szerinte is alig néhány érdeklődő volt csak.

Az NGM azt jelezte az fn.hu-nak, hogy nem lesznek tömeges elbocsátások, ezért jelenleg nem is terveznek külön képzési programot azok számára, akiket a közszférából elbocsátanak.

A gazdasági tárca szerint fontos azt a tényt is figyelembe venni, hogy a közszolgálatban dolgozók jelentős része felsőfokú végzettséggel rendelkezik, így amennyiben azok, akik mégis elvesztenék munkahelyeiket, akkor sem elsősorban egy új szakma megszerzésével lehetne segíteni rajtuk. Az ő esetükben végzettségük, kvalitásaik, szakmai tapasztalataik és kapcsolataik segíthetnek abban, hogy akár a versenyszférában is találjanak új állást. A minisztériumban úgy vélik, hogy e rétegben sokkal inkább lehet számítani az érintettek önmenedzselési képességeire, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűek esetében. Így legfeljebb bizonyos, eddigi végzettségüket kiegészítő képzések jöhetnek szóba, amelyek biztosítására - az igényeknek megfelelően - a munkaügyi központok képesek.

Ünnep és gyásznap a törvények miatt

A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény 1992-ben született, és július elsején lépett hatályba. Ez a közszférában dolgozók ünnepnapja lett, ugyanis ekkor rendeződött végre a jogviszonyuk. Éppen ezért lett ez a nap a köztisztviselők napja - mondta az fn.hu-nak Fehér József, aki hozzátette, hogy a nemrég megszavazott kormánytisztviselői törvény életbe lépése viszont a gyásznapjuk lesz.

A Fehér által "botránytörvénynek" nevezett jogszabály miatt Sólyom László köztársasági elnök is felemelte a szavát, ám a kormány ezt nem vette figyelembe, és megszavazta. A szakszervezet az Alkotmánybírósághoz fordul, ám ha nem érnek el eredményt, akkor az Európai Bíróság elé tárják. A törvénnyel az államfőnek és az MKKSZ-nek is az a problémája, hogy emiatt a jövőben indoklás nélkül elbocsátható lesz egy kormánytisztviselő.

Kik lettek kormánytisztviselők?

De mit is takar pontosan ez az új megnevezés? A törvény hatálya a központi államigazgatási szervekre, a kormányhivatalokra és a rendvédelmi szervek nem hivatásos állományú tagjaira terjed ki; nem érinti az autonóm államigazgatási szerveket és a helyi önkormányzati hivatalokat. Tehát a miniszterelnökségnél, a minisztériumoknál, a kormányhivataloknál és a központi hivataloknál (és ezek területi, helyi szerveinél), a rendőrségnél, a vám- és pénzügyőrségnél, a büntetés-végrehajtásnál, a katasztrófavédelemnél, valamint a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselők és ügykezelők közszolgálati jogviszonya alakult át kormánytisztviselői jogviszonnyá. A közigazgatási államtitkárokra és a helyettes államtitkárokra azonban ez nem vonatkozik.