Miben tud segíteni a munkaügyi központ?

Máté 2008-ban kényszerült rá, hogy regisztráltassa magát álláskeresőként. "Sokat nem tudtak nekem segíteni. Elmondták, hogy már nem munkanélküli segélynek hívják a pénzbeli ellátást, mert az sértő és nem ösztönző, hanem álláskeresői járulék. Miután beregisztráltam három hónapig kaptam az utolsó havi fizetésem átlagának bizonyos százalékát, majd ezután még néhány hónapig egy kisebb összeget, ha jól emlékszem. Eközben havonta jelentkeznem kellett az álláskeresői kiskönyvvel és bemutatni, hogy legalább egy helyen voltam interjún. Ezt igazából nem ellenőrizték nagyon, de közben a központban is ajánlottak állásokat, de semmi olyat, amit irodában lehetne végezni" - számolt be tapasztalatáról a fiatalember. "Asztalos, cnc esztergályos és ezekhez hasonló munkaköröket tudtak csak felkínálni. Ezekhez ajánlottak volna képzéseket is, ha nem akkor fagyasztotta volna be a kormány a "Lépj egyet előre" programot" - mondta a középfokú végzettséggel és egy felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező fiatalember.

Támogatják a vállalkozókat

Máté is olyan - átlagosnak mondható - álláskeresőnek számított, aki nem volt tisztában a munkaügyi kirendeltségnél igényelhető szolgáltatásokkal.

Nem tudta például, hogy három hónap regisztrált álláskeresés után folyamodhatott volna az őt regisztráló kirendeltséghez vállalkozóvá válást elősegítő támogatásért, amely pályázat útján vehető igénybe. Ez kétféle formában igényelhető: egyrészt egy legfeljebb hat hónapig tartó minimálbérnek megfelelő havi juttatásként, másrészt pedig egy egyösszegű kamatmentes, maximum 3 milliós tőkejuttatásként, amely lehet vissza-, vagy vissza nem térítendő - erről mindig az adott regionális munkaügyi központ dönt "A maximum hat hónapig adható vállalkozóvá válási támogatás abban segíthet a vállalkozónak, hogy az indulás időszakában átsegítse a nehézségeken, a vállalkozás felfuttatásának időszakában hozzájáruljon a vállalkozó megélhetéséhez. A pályázathoz mellékelni kell egy üzleti tervet, amelyben az igénylőnek többek között be kell mutatnia a konkrét tevékenységet, az elképzeléseket és a pénzügyi tervet is" - tudtuk meg Cseppentő Lászlótól, a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ főigazgató-helyettesétől.

Cseppentő László azt is elmondta, legtöbbször szolgáltatási tevékenységre - fodrászat, kozmetika, tanácsadói tevékenység - szokták igényelni, mivel azok elindítása kevésbé tőkeigényes." Az egyösszegű tőketámogatáshoz be kell adni egy hároméves üzleti tervet, biztosítani kell fedezetet, valamint 20 százalék önrésszel kell rendelkezni, addig mindez a hat havi folyamatos juttatás esetében nem szükséges.

Persze legyünk reálisak: a regisztrált álláskeresők kis része gondolkodik vállalkozás alapításán, így ez egy szűk körnek jelenthet megoldást.

Igényelhetünk képzést is

Ennél többen tudják, hogy a munkaügyi kirendeltségeken lehetséges képzési támogatáshoz is hozzájutni. Igaz, ez nem jár alanyi jogon minden regisztrált álláskeresőnek. "Először megvizsgáljuk, hogy az álláskeresőnek meglévő képességeivel és tapasztalatával, az aktuális munkaerőpiaci helyzetben van-e esélye az elhelyezkedésre. Ha ez belátható időn belül nem lehetséges, akkor lehet szó különböző támogatásokról, amelyek egyike lehet akár egy képzés is" - nyilatkozta a főigazgató-helyettes. Hogy kinek van esélye képzési támogatásban részesülni? "Az egyik legfontosabb fokmérő a már meglévő végzettség. Természetesen egy 8 osztályt - vagy még azt sem - végzett pályázó nagyobb esélyekkel indul, mint valaki olyan, akinek már van diplomája" - tette hozzá Cseppentő László.

Kevésbé népszerűek a humán szolgáltatások

A pénzbeli támogatásoknál kevésbé ismertek a munkaügyi központok humán szolgáltatásai. Ilyenek például az álláskeresői klubok, ahol egy háromhetes tréningen vesznek részt a "klubtagok", illetve igénybe lehet venni különböző tanácsadók szolgáltatásait is. "Attól, hogy valakinek van szakmája, még szüksége lehet arra, hogy egy tanácsadó megerősítse az énképét. Így határozottabban tud majd fellépni egy állásinterjú során, jobban el fogja tudni adni magát.

Mi kell a munkanélküli regisztrációhoz?

A munkanélküli regisztrációhoz a középfokú végzettséggel rendelkezőknek a lakóhelyük szerinti illetékes munkaügyi kirendeltséghez kell fordulniuk. Magukkal kell vinniük a személyi igazolványukat, a lakcím kártyájukat, a TAJ-kártyájukat, az adókártyájukat, a legmagasabb iskolai végzettséget igazoló dokumentumot, illetve ha rendelkeztek korábban hivatalos munkahellyel, akkor a munkáltató által kiadott "Igazolólap az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély megállapításához" című papírt. A felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek hasonlóképpen kell eljárniuk. A budapesti diplomásoknak fontos információ, hogy nekik nem a lakóhelyük szerinti munkaügyi kirendeltséghez kell fordulniuk, hanem a Pályakezdő és Diplomás Álláskeresők Közvetítő Irodájába, amely a főváros IX. kerületében található. Fontos tudni, akár közép-, akár felsőfokú végzettséggel rendelkezünk, ha az elmúlt négy évben nem volt legalább 365 napig hivatalosan bejelentett munkahelyünk, akkor az álláskeresői járulék sajnos nem jár.

Összegzés: mire jó, mire nem?

Összességében elmondható, hasznos lehet, ha regisztráltatjuk magunkat a munkaügyi kirendeltségeken. Amint látható, vannak képzési és humán szolgáltatások, a pénzbeli ellátás pedig regisztrációhoz kötött. Csodát azonban ne várjunk, főként ne diplomás álláskeresőként. A munkaügyi központ nem szerez állást, munkakínálatában a szakmunkás pozíciók vannak többségben, ezek közül is a hiányszakmák. Az új álláshoz vezető utat mindenkinek saját magának kell kitaposnia, a munkaügyi kirendeltség ehhez csupán fogódzókat ad.

Dorofejev Tamara
monster.hu